Sárgabarack szilvatörzsön

- Ezek a hároméves csemeték az őszi faültetési idényt várják - mutatja a szokatlanul sudár törzseken zöldellő oltványokat Lukács Józsefné a faiskola és egyben a kft. vezetője. - A módszert az egykori Kossuth Termelőszövetkezet néhai kertészmérnöke, Papp László fejlesztette tökélyre, s több mint húsz éve már szabadalmi oltalom is védi. Akinek kajsziültetvénye, netán egy-két fája van a kertben, az tudja milyen kényes ez a zamatos gyümölcsöt termő fa. Törzse könnyen mézgásodik, a rücskös felületen egykettőre tanyát vernek a kártevők és a kórokozók, hamar kifagy, s bizony gyakran utoléri a gutaütés is.
Jó negyed százada Papp László észrevette, hogy az elhagyott kisparaszti szőlőkbe ültetett fák többsége már kipusztult, a sárgabarack viszont még díszlett és termett is. Közelebbről megvizsgálva azt látta, hogy ezeket a fákat gazdáik valaha szilvatörzsre szemezték. Az alapötlet tehát paraszt-kertész őseinké: a kajszi koronáját ily módon a szőlő, s egyben a fagyhatár fölé emelték.
Kísérletek sora következett ezután. Ki kellett deríteni, melyik az a három élő szervezet, amelyik "immunrendszere" megfér egymással. Hiszen nagy mennyiségben, a kívánt tulajdonságokkal rendelkező korszerű sárgabarack előállítása volt a fejlesztőmunka célja. A mirabolán vagy vadszilva alanyra oltják a megfelelőnek bizonyult szilvatörzset, majd erre a hozzá illő sárgabarack koronát. Számos olyan kombináció is volt, amikor egy nagyobb szél egyszerűen lesodorta a szilvatörzsről a bimbózó barackrügyet.
Kisebb-nagyobb területen az ország minden táján van ebből a barackból. A hagyományos kajsziültetvényekben a fák csaknem harmadát ötéves korukig cserélni, pótolni kell, a szilvatörzsű változat jobban bírja a "gyűrődést".
A kiskertek tulajdonosai olykor egyedi igényekkel is előállnak. Azt kérik például a faiskolától, hogy legyen a törzs a szokványosnál magasabb vagy éppen alacsonyabb. Akadnak, akik két év múltán jelzik: már terem a fájuk, s olyanok is vannak, akik kóstolót hoznak a barackból főzött pálinkából.