Azé a haszon, akié a magtár

- Minden ellenkező híreszteléssel szemben sehol nincs az őszi betakarítást veszélyeztető raktározási gond - jelentette ki a közelmúltban Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára.

GazdálkodásT. Dögei Imre2005. 11. 25. péntek2005. 11. 25.
Azé a haszon, akié a magtár

A kukorica háromnegyedének learatása után mintegy hétmillió tonna termény van fedél alatt, az összes termés várhatóan kilenc és fél millió tonna körüli lesz. A hét elején leesett az idei első hó. November utolsó harmadáig azonban - az esős nyarat követően - hosszú, napos és száraz volt az ősz. Ez segítette a rekordtermést ígérő tengeri érését, ám a legtöbb helyen szárítani kellett az ennek ellenére is magas víztartalmú szemeket.
Minthogy a hazai állatállomány kicsi, a gabonaexport lehetne a megoldás. A 2005/2006-os gazdasági év első három hónapjában - júliusban, augusztusban és szeptemberben - havonta átlag háromszázezer tonna volt a kivitel. Ezt követően októberben kétszázezer, novemberben pedig várhatóan százötvenezer tonnára mérséklődik a havi kiszállítás. Ennek legfőbb oka a vasúti kocsik hiánya és a Duna alacsony vízállása. Pedig most elfogadható áron volna nemzetközi kereslet a magyar gabonára.
Marad tehát az unió gabonapiaci szabályozását kihasználó, tervezhető bevétellel járó intervenciós rendszer. Tavaly, uniós tagságunk első esztendejében mintegy hatmillió tonna búzát, árpát és kukoricát ajánlottak fel a termelők, amelynek felvásárlása és kifizetése egyaránt késett. Ebből az immár a közösség tulajdonában lévő készletből eddig 430 ezer tonnát értékesítettek az uniós pályázatokon, amiből mindössze háromszázezer tonnát szállítottak ki az országból.
A szárazság által sújtott Portugáliába a közeljövőben kezdődik meg Békés megyéből az intervenciós gabona kiszállítása úgynevezett áttárolás keretében. Ez annyit jelent, hogy a portugál kifizető ügynökség értékesítheti majd a terményt.
Közben november elsején megkezdődött az újabb intervenciós időszak. E hónap első két hetében több mint egymillió tonna gabonát, az Európai Unió 25 tagállamából regisztrált mennyiségnek csaknem negyven százalékát ajánlották fel a magyar gazdálkodók. Utánunk Németország és Lengyelország következik. A hazai gabonagazdaságban a tonnánként 25-26 ezer forintos intervenciós ár vezérli a piacot. Jól mutatja ezt, hogy az uniós készlet tárolásában jó üzletet látó raktártulajdonosok egymással versengenek például a kukoricáért. Különösen Hajdú-Bihar megyében, ahol 22 ezer forint a tengeri szabad piaci ára. De a korábbi évekkel ellentétben az Alföld többi részén is drágább most a kukorica, mint a Dunántúlon. A kereskedelmi hasznot a magtárakkal rendelkezők vágják zsebre, majd a terményt intervenciós felvásárlásra ajánlva a bértároláson is keresnek.
Amióta Magyarország a közösség tagja, valóságos magtárépítési láz vette kezdetét. Az AVOP támogatásával mintegy két és fél millió tonnás program indult, ám ebből eddig hatszázezer tonnányi valósult meg, s még az idén várhatóan háromszázezer tonna lesz készen.
Összesen egymillió tonna árut befogadó tároló építését támogatás nélkül jelezték a vállalkozók. A hazai viszonyokat ismerő szakértők szerint a különbség - mintegy 2,6 millió tonna új tároló - csak a jövő nyári kalászosok aratására készülhet el. Az állattartók körében ismét elterjedt a nedvesen erjesztett tárolás. A nemzetközi üzleti világ is megmozdult a magyar gabonatárolási gondok hallatán. Az izraeliek például légmentesen zárt, egyszerűen telepíthető műanyag szerkezetet ajánlottak, ám egyelőre az idei szállítást sem a kellő hazai érdeklődés, sem az ottani gyártókapacitás nem teszi lehetővé.
Hogy meddig marad érvényben az unió bőkezű gabonarendtartása, azt előre nem tudhatjuk. A bennfentesek azonban sejtetik: még három éve van a gabonaintervenciónak, utána jön az egyszerűsített, a termeléstől független farmtámogatás.

Ezek is érdekelhetnek