Határunkon a génkezelt kukorica

Genetikailag módosított szervezet, angol rövidítéssel: GMO - ez fog állni, nem túl nagy betűkkel jelezve, azon a több tízezer tonnás, a magyar kukorica-vetésterület akár negyedét is lefedő vetőmagszállítmányon, amely egy romániai székhelyű argentin anyavállalat raktáraiból érkezhet a jövő évi vetési idényben hozzánk.

GazdálkodásBalázs Gusztáv2005. 11. 18. péntek2005. 11. 18.
Határunkon a génkezelt kukorica

Olcsó lesz: a szokásos, 25-35 ezer forintos tonnánkénti ár helyett 17 ezer forintnál olcsóbban kínálják majd. A láthatáron mutatkozó tétel ötöde étkezési csemegekukorica vetőmagja. A szállítók információink szerint azt ígérik a gazdáknak, hogy a GMO-növény ellenáll a kukoricabogárnak, a különféle penészfajtáknak, és ritkábban kell permetezni gyom ellen.
Értesüléseink szerint az akció mögött az egyik legnagyobb ágazati forgalmazó áll, amely az elmúlt évben megcsappant árbevételét kívánja helyreütni az Európai Unió által szeptemberben engedélyezett 17, genetikailag módosított kukoricafajta (köztük egy étkezési) olcsó árú piacra dobásával. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója érdeklődésünkre annyit mondott, hogy "vannak információi" a hazai vetőmagpiacon zajló változásokról, és azt is hozzátette, a szaporítóanyagok értékesítésében "erős a nyomás" mind a kereskedői lobbik, mind a nagypolitika oldaláról. Eközben igazából még azt sem tudjuk, valójában veszélyes-e ránk ez a szaporítóanyag vagy sem.
Egy bizalmas brüsszeli forrásból származó dokumentum szerint valójában bárki termeszthet jövőre genetikailag módosított növényt. Egy rendelettervezetben szereplő nyilatkozat ugyanis így szól:
"1. (...) nevezett földtulajdonos, hozzájárulok a géntechnológiával módosított növények ... számú előzetes állásfoglalás szerinti feltételekkel történő termesztéséhez a tulajdonomban lévő ... hrsz.-ú földterülettel határos, az előzetes állásfoglalásban meghatározott puffer (értsd: védelmi - a szerk.) zónán belül lévő területen.
2. Egyúttal vállalom, hogy az előzetes állásfoglalás alapján kiadásra kerülő termesztési engedély érvényességi ideje alatt nem termesztek a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatibilis növényt.
3. Tudomásul veszem, hogy hozzájárulásom és nyilatkozatom visszavonására a PTK 214. § (ez a paragrafus lényegében az aláírás közhitelességére és érvényességére vonatkozik - a szerk.) (2) bekezdése alkalmazandó."
Amint az a megfogalmazásból nyilván kitűnik, igazából egyetlen nyilatkozat elegendő a GMO-s termesztéshez.
Ez a helyzet nagyon fontos napi üggyé vált. A lényeg ugyanis az, hogy hazánk válhat-e a GMO-kereskedelem kelet-közép-európai központjává. A kormány mindenesetre februárra vár választ az uniótól, hogy minden kritériumnak megfelel-e a génmódosított növények és a hagyományos fajták együttes termesztési szabályainak hazai tervezete. A jogszabály azért fontos, mert ennek alapján lehet majd ellenőrizni Magyarországon az egyelőre - de már nem sokáig - tiltott GMO-k használatát a mezőgazdaságban. Az úgynevezett elfogadási határidő április 15., tehát a magyar gazdák attól kezdve - a már említett nyilatkozat alapján - vethetnek génkezelt kukoricát.
Géntechnológiai törvényt a kelet-közép-európai régióban először Magyarország fogadott el. Az 1998-ban írt jogszabályt, illetve a géntechnológia által érintett területek (például vetőmag- és takarmánytermesztés, környezetbe történő kijutás, ipari felhasználás) szabályozását azóta többször módosították, főként azért, hogy a magyar jogszabályok illeszkedjenek az Európai Unióéihoz. Hogy mi lesz ebből, majd kiderül. Jövő heti számunkban feltérképezzük, ki miként vélekedik a genetikailag módosított növények termesztésbe vonásáról.