Rémisztő kukoricagének

Lapunk információját átvette több napilap és internetes portál is, az ügy a parlament plenáris ülésén is szóba került. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megerősítette: az uniós jogrend elvileg kötelezővé teszi a lapunkban már ismertetett rendelettervezet elfogadását (amely szerint a hivatalosan GMO, vagyis genetikailag módosított szervezetként elfogadott 16 takarmányozási célú s egy étkezési kukoricafajta alkalmazását hazánk is tudomásul veszi). A miniszter azonban jelezte: a szakmai szervetekkel egyetértésben minden lehetséges eszközzel kitolja majd a rendelkezés hazai bevezetését.
Ám hogy pontosan milyen veszélyeket is okoz a GMO, azt kevesen sejtik, még kevesebben tudják. Ritkán feszülnek ugyanis úgy egymásnak az igenek és a nemek a tudományos világban, mint a genetikailag módosított (GM-) növények esetében.
Azon senki sem kapja föl a fejét, ha valamelyik nemesítő, teszem azt a kis bogyójú, de fagytűrő és a nagy bogyójú, de fagyérzékeny szőlők keresztezésével (virágaik keresztbeporzásával) új, közepes bogyóméretű, ámde a fagynak jól ellenálló szőlőfajtát állít elő. Pedig a két különböző növény teljes DNS-állományának egyesítése s ennek nyomán egy új fajta létrejötte hátterében hatalmas génszerkezeti változások, átalakulások zajlanak. Ehhez képest a GM-növény előállításakor (egyszerre legalábbis) csak egy gént építenek a kiszemelt növénybe, ami - érvelnek az igen képviselői - sokkal kisebb valószínűséggel okoz bajt, mint az évezredes nemesítési módszerek. Egyébként pedig a génmódosítás csupán egy a növénynemesítési módszerek közül, azok között is a legjobban ellenőrzött eljárás, amikor is a nemesítő pontosan tudja, hogy mit tesz.
Igaz, hogy csak egy génről van szó (noha az többnyire fajidegen, azaz transzgén, vagyis egészen más fajhoz tartozó növényből, nemritkán baktériumból származik), s az is igaz, hogy a génszabászat pontosan és jól végezhető beavatkozás, azonban a dolog mégsem ilyen egyszerű. Mert annak az egy génnek a hatása sokkal összetettebb lehet - érvelnek a GM-technológiát elutasítók képviselői -, így aztán semmiféle biztosíték nincs például arra, hogy az adott gén csak azt a tulajdonságot viszi magával, amelyért odaszabják. De kérdéses az is, hogy meddig marad meg abban a tulajdonságában, és azt sem lehet tudni, hogy valójában miképpen változtatja meg a módosítani kívánt növény egészét.
{p}
A módszer ellenzői szerint mindenre kiterjedően meg kellene vizsgálni a bevitt gén hatását a környezetére és természetesen az emberre nézve is. Az ilyen, igazán átfogó és megnyugtató élelmiszer-biztonsági vizsgálat azonban sok pénzbe kerül és sok időbe telik. Hogy mennyi időbe? Bizony akár száz esztendőbe is. Aligha hihető, hogy ennek akár csak a negyedét is kivárná ez a fölgyorsult világ.
- Amiben a GMO-technológia eddig sikeres volt, azok a növények sem Európában, sem Magyarországon nem jelentősek - foglalta össze véleményét tömören a témáról Búvár Géza, a Nádudvari KITE Rt. vezérigazgatója. A hazai mezőgazdaság egyik nagy fejlesztőközpontjának szakembere példák sorával igazolta álláspontját. Nagyon sikeres a GMO-technológia a kontinensünkön kevéssé termesztett szójában. Amerikában a kukoricamoly elleni védekezésben is használnak GMO-fajtákat, ám a moly Európában - a csemegekukorica kivételével - elhanyagolható károkat okoz. A GMO révén sikereket értek el a gyapot és a tavaszi repce termesztésében. Nálunk gyapot nincs, s mi őszi káposztarepcét vetünk - fejtegette a vezérigazgató.
Nagy kihívás az amerikai kukoricabogár megjelenése és gyors, immár egész Európát behálózó elterjedése. Egyelőre vetésváltással, talajfertőtlenítéssel és az imágó, azaz a kifejlett bogár elleni vegyszeres védekezéssel lehet visszaszorítani a kártevőt. Mindez nehézkes és drága, ezért a GMO-technológiával nemesített, a kukoricabogárral szemben ellenálló amerikai kukoricafajták átgondolásra késztethetik a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatban eddig tartózkodó európai döntéshozókat.
A magyar búza minőségének letéteményese volt valaha a Bánkúti fajta. Nos, néhány éve a martonvásári kutatók megtalálták a Bánkúti sikérének minőségét, s egyben sikerének titkát meghatározó géneket. A kísérletek azóta is folytatódnak, s ha eredményesek lesznek, az Búvár Géza szerint a búza géntérképének gyors átrendeződéséhez vezethet. Minthogy a fajon belüli transzgénikus eljárások is a nálunk jelenleg tiltott GMO kategóriába tartoznak, így ez a hazai nemesítőket is bizonyos megfontolásokra készteti.