A traktor és a faktor éve

Már nem újdonság, hogy a csatlakozás készületlenül érte az agrárgazdaságot. Két aszályos esztendő (2002, 2003) után a gazdaságok zöme erősen megcsappant tartalékokkal érkezett 2004 májusában az unió kapujához. A közigazgatás pénzügyileg nem válaszolt a "Ki fizet az átmenet évében?" kérdésre, s a közösség utólagos fizetési rendszerére való átállás máig hatóan rostálja a magyar gazdákat.

Nyereség támogatásból
A szántóföldi növénytermesztés - technológiai értelemben - jó-közepes eredményt hozott. A nyári betakarítású gabona összes hozama Magyarországon előreláthatólag a korábban becsült hétmillió tonna körül alakult, a lapzártánkkor mintegy nyolcmillió tonnára becsült kukoricaterméssel együtt így összesen mintegy 14-15 millió tonna gabona termett az idén a tavalyi 16-17 millió tonna után.
Az idén a cukorrépa rekordtermést hozott: az országos termésátlag 57 tonna hektáronként. A betakarításra ugyanakkor baljós árnyat vetett az unió cukorreformja, amelynek végül - legalábbis első olvasatban - nem elsősorban a magyar termelés lesz a vesztese.
A betakarítás legnagyobb gyakorlati gondja változatlanul az áru fizikai elhelyezése, a raktározás volt. Az agrárkormányzat a feszültséget egyrészt az export segítésével, másrészt új tárolóhelyek építésének támogatásával próbálta levezetni. Az előbbi lehetőség alapján az összesítések szerint 2005. július elsejétől november végéig Magyarországról 1,2 millió tonna gabonát szállítottak ki. Igaz viszont, hogy októberben és novemberben az exportált mennyiség kétszázezerre esett vissza az előző hónapok háromszázezer tonnájáról. A gazdák számára biztosított intervenció a tavalyi évhez képest jóval zökkenőmentesebben alakult, november 1-10. között mintegy egymillió tonna gabonát ajánlottak fel intervencióra. Az intervenciós gabona raktározására mintegy ötmillió tonna bruttó kapacitás áll rendelkezésre: ezen belül a határozatlan időre lekötött rész 3,42 millió tonna, a határozott időre szóló kapacitás 1,14 millió tonna.
Az egyéb növények között a napraforgóból a termésátlag kevéssel meghaladta a két tonnát hektáronként, több mint egymillió tonna termést takarítottak be. A burgonya termésátlaga hektáronként 25 tonna körül alakult. Ebből biztosítható lesz az ország belső ellátása - bár a piaci forgalomban az árak kulcsszerepet játszanak. Almából és szőlőből a tavalyinál mintegy 25-30 százalékkal kevesebb termett. Pénzvivő állatok Az idén a korábbi évek rossz irányvételével ellentétben nyereségre számíthattak a sertéstartók. A magyar sertésfelvásárlási árak, amelyek novemberben 290 forint körül mozogtak kilogrammonként, élősúlyra számítva az állatjóléti támogatással együtt meghaladják a 300 forintot. Ez pedig nyolc-kilenc forinttal több, mint a szaktárca által figyelt országok átlagára. A minisztérium hivatalos árfigyelő rendszerének adatai szerint a magyar árakat csak a németországiak haladják meg. A tárca előrejelzése szerint belátható időn belül Magyarországon ismét hatmillió darab sertés lehet, szemben a jelenlegi négymillió körüli állománnyal. A magyar húsipari termékek iránt nagy a kereslet mind az uniós, mind az orosz piacon. Ugyanakkor a sertéstartók rossz állapotú telepeken gazdálkodnak. Emellett a sertéstenyésztőket sújtja az unió más országaiból Magyarországra áramló behozatal is, amelynek piaci részesedése mintegy 15 százalék.
{p}
Súlyos gondokkal küzdenek viszont a marhatartók. Jelenleg mintegy hétszázezer szarvasmarhát tartanak Magyarországon. A tejelő tehénállomány fogyása lassult. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatójának értékelése szerint a szarvasmarhatartók zöme, a tejet termelők, utolsó tartalékaikat élik fel. A tejárak jelenleg a mélyponton vannak, a jövedelmezőség gyatra. A húsmarhatartók ugyanakkor "lélegzetvételhez jutottak", körükben a jövedelmezőség javult, mivel az unió jelenleg nem tudja biztosítani húsmarhából az önellátást, s így van piac.
A juhászok is többet vártak az uniós csatlakozástól. Az ágazat szakmai szervezete szerint Magyarországon a jelenlegi 900-950 ezer darab helyett 1,2 millió anyajuh tartása lenne indokolt.
A lótenyésztés több évszázados múltra tekint vissza Magyarországon, jelenleg hetven-nyolcvanezres a lóállomány. Wagenhoffer Zsombor szerint a legfontosabb feladat a genetikai állomány megőrzése.
Az állattenyésztés második legnagyobb ágazatában, a baromfitenyésztésben becslések szerint százötvenezren foglalkoznak állatokkal üzletszerűen. De ha ideszámítjuk azokat is, akik önellátási céllal foglalkoznak tyúkfélékkel, akkor az összlétszám összesen másfél millió is lehet; persze ebbe beletartoznak azok is, akik ház körül tartanak szárnyasokat.
Az országban egyébként a legutóbbi összesítések szerint összesen 35,9 millió tyúkféle van. Ebből a tojós tyúkok száma 14 millió, a libáké 1,8 millió, kacsából 3,2 millió van, pulykából pedig 4,1 millió. A többi egyéb tyúkféle, például gyöngytyúk, fürj és más szárnyas.

Tavaszi tüntetés után
Az év első két hónapjának meghatározó eseménye volt az uniós kifizetések késése miatti gazdatüntetés-sorozat. A vádak lényege az volt, hogy az állam olyat ígért (határidő előtt folyósítja a normatív támogatásokat), amire jogszabály ugyan nem kötelezte, de végül adminisztratív és egyéb okok miatt nem tudta betartani. Ez pedig azzal járt, hogy az előzetesen megkötött fejlesztési és egyéb hitelszerződések (például traktor- és más gépeszköz-beszerzések) törlesztési határidejére a gazdák nem rendelkeztek elegendő pénzzel - a bank pedig kopogtatott a részletért. Innentől azután izgalmas játszma kezdődött a pénzintézetek, a gazdák és a szakkormányzat között a feszültség áthidalására. A termelők zöme kénytelen volt új kifejezésekkel, banktechnikai fogásokkal megismerkedni. Csak néhány ezek közül: faktorálás, rulírozó hitel, mozgó kamatelszámolás. A nagy számolgatásnak a bázisa többnyire vagy a már regisztrált és ellenőrzött művelési terület után igénybe vehető földterület normatív támogatása, vagy a garantált áras intervencióra felajánlott termény értéke volt.
Ezek pedig fix összegek, aligha véletlen, hogy a bankok intenzíven rámozdultak az új piacra: az agrárhitel-állomány a mostani év közepén már bőven meghaladta a háromszázmilliárd forintot.
A pénzintézetek számára az év utolsó hónapjaiban is nagy falatot kínált fel az agrárkormányzat, amikor meghirdette a hosszú távú (húszéves), részben államilag garantált földvásárlási hitelprogramot. A gyakorlatban a jövő év januárjának közepén meginduló lehetőségre eddig három bank reagált, szinte azonnal meghirdetve a program üzleti feltételeit is. Ugyanakkor a megnövekedő vidékfejlesztési támogatási keret is megmozgatta a bankárok fantáziáját: a gépszerzéshez adható állami garancia ismeretében nyolc pénzintézet kínál speciális, jórészt a normatív támogatások és az intervenciós lehetőség hátterével számoló lízinglehetőséget a gazdák számára.
{p}
Négyszázmilliárd
Jövőre 400 milliárd 300 milliós költségvetési kerettel dolgozunk. Ez a 2001-es 212,5 milliárdos támogatáshoz képest csaknem százszázalékos növekedés, de az előző évi 328 milliárd forinthoz képest is 22 százalékos növekedést mutat - mondta lapunknak Gráf József agrárminiszter. Melyek a prioritásai és a legfőbb céljai ennek a költségvetésnek? Elsősorban a magyar mezőgazdaság versenyképességének javítása, annak a támogatási különbségnek a csökkentése, ami jelenleg az európai uniós gazdálkodók és a magyar gazdák között még néhány évig fennáll. A másik, hogy minden egyes fillért, helyesebben eurót, ami az Európai Unióban támogatásként létezik, a magyar gazdálkodók megkapják, és így többé nem adódhatnak olyan bonyodalmak, mint amilyenek a tavalyi kifizetések körül keletkeztek. Mármint hogy kevesebb a gazdák támogatása, és ráadásul még ehhez is jókora késéssel jutnak hozzá. Birtokszerkezet-korszerűsítés indul a következő évben. Lényege, hogy kedvező hitellehetőséggel a gazdálkodók földet vásárolhatnak. Ennek a költségvetésnek a legnagyobb része most már az Európai Unióból érkezik: hatvan százalék az uniós, negyven százalék a nemzeti költségvetésből származó támogatás. Ezen belül is a legnagyobb tétel az úgynevezett földalapú támogatás: közel kétszázmilliárd forintot tesz ki, tehát a költségvetésnek a felét foglalja magába. Szakértők szerint szükség lenne egy olyan, termelői kézben lévő vágóhídi kapacitás létrehozására is, amely mintegy másfél millió sertés vágását tudná megoldani évente. Ennek a beruházásnak az értéke mintegy 25 milliárd forint lenne.

Kamatok és támogatások
Bizonyos hitelek kamatait felerészben támogatja a költségvetés. E kölcsönöknek egy része azonban mégsem azokhoz a gazdaságokhoz jut, amelyeknek szánták őket. A kamattámogatási konstrukció keretében nyújtott hitelek fedezeteként némely bankok pénzügyi betétet kérnek pénzfelesleggel rendelkező "adósuktól". Ezért, mondjuk, hatszázalékos betéti kamatot fizetnek ügyfelüknek, a támogatott hitel nyolcszázalékos kamatának felén pedig megosztoznak. Két százalék nekem, két százalék neked. Íme egy példa a "pénz szül pénzt" közmondásunk igazságára.

Forinttól a kártyáig
Ma egy emberre Magyarországon - figyelembe véve a gyakorlatban forgó forintokat - átlagosan 24 bankjegy és 200 érme jut a Magyar Nemzeti Bank összegzése szerint. Ez tulajdonképpen nem is sok, ha figyelembe vesszük, ennek a banki műveletek nyomán csaknem kétszázszorosa fordul meg. A gazdálkodók számára például nagy újdonság volt a bankszámlanyitási kötelezettség, ám alig másfél év alatt a többség nemcsak hogy megszokta az új rendet, de élt annak lehetőségeivel - faktorálással, rövid távú hitellel - is. Az egyik nagybani gépkereskedő cégtől kapott információink szerint ez évben az értékesítésük hetven százalékát már átutalásokkal fizették a gazdálkodók, szemben 1999-cel, amikor az arányszám még csak harminchat százalék volt.

Kulcsszavak
Faktorálás: követelés megvásárlása. Olyan kölcsönfajta, amely egy már leigazolt bevételi forrásra (például uniós földalapú támogatásra) alapozódik. Teljes díja fél éven belül tíz százalék körül alakul, ebből 2005-ben az állam összességében nagyjából ötven százalékot támogatásként visszafizet az ügylet végén.
Rulírozó hitel: speciális, rendkívül rövid távra szóló hitel, amelyet általában egy már ledokumentált, elfogadás előtti kölcsönszerződés "előlegeként" vehet fel a (valamilyen betéttel már rendelkező) gyors készpénzsegítségre váró gazda. Kamatterhe és egyéb költsége - egy hónapon belüli lejárat esetén - két százalékon belül van, s ezt is általában csak a végelszámoláskor kell visszafizetni.

Gabona-átvételi árak Magyarországon 2005-ben (ezer forint/tonna)
Nyugat-Magyarországon; Kelet-Magyarországon:
Takarmánybúza: 18-19; 15-17
Malmi: 21; 19-20
Kiváló minőségű malmi: 23; 21
Árpa: 20-21; 19-20
Kukorica: 23; 20-22 ezer