Itt a Monília hadoszlop

A gazdák moníliaként ismerik azt a két kórokozót, amely elsősorban a virágokat-hajtásokat (Monilinia laxa), valamint a terméseket (Monilinia fructigena) évtizedek óta támadja hazánkban is. A laxa-fructigena páros most kiegészült egy harmadik rokonnal, a különösen ártalmas fructicolával. Ez újabb csapás Magyarország gyümölcsöskertjeire.
Lapunkat Palkovics László, a budapesti Corvinus Egyetem növénykórtani tanszékének vezetője tájékoztatta. Az egyetemi docens és munkatársa, Petróczy Marietta azonosította a Monilinia fructicolát. A karanténgomba tavaly került magyar földre import őszibarackon. A kórokozót klasszikus mikológiai és molekuláris módszerekkel egyaránt azonosították. Az eredményeket a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Központi Laboratóriuma is megerősítette.
Palkovics László a Szabad Földnek elmondta, hogy egészségesnek tűnő őszibarackok kerültek forgalomba, ám a kórokozó a tárolás során hihetetlen pusztítást végzett. A fertőzött szállítmányokból származó gyümölcsök megjelentek két multinacionális áruházlánc polcain és magánkereskedők pultjain. A megjelölt származási hely Olaszország és Spanyolország volt. De feltételezhető, hogy az eredeti termesztési körzet mégis Európán kívüli ország, hiszen ez a kórokozó Európában alig-alig fordul elő. Ráadásul csupán egy-egy esetről tudnak a külföldi növényvédelmi szakemberek Franciaországból és Ausztriából, így nem véletlenül szerepel ez a kórokozó az Európai Unió A2 karanténlistáján. Ugyanakkor az amerikai kontinensen - északon és délen is -, valamint Ausztráliában gyakori kórokozó.
Félő, hogy az áruházláncokban forgalmazott, ám elrothadt gyümölcsöket nem semmisítették meg, hanem a kommunális hulladék közé került. Ilyenkor előfordul, hogy a kórokozók áttelelnek, és innen fertőzhetik tavasszal a gyümölcsültetvényeket. Feltételezhető, hogy 2006 tavaszán még nem okoz érzékelhető kárt a gyümölcsösökben, de a távlatokat tekintve számítani kell megjelenésére az ültetvényekben. Ez a moníliafaj az almástermésűeket és a csonthéjasokat egyaránt károsítja. A virágokat, hajtásokat, valamint a gyümölcsöket is megtámadja. Rendkívül agresszív kórokozó, mivel míg a már itthon is ismert moníliák csupán a sebzéseken át tudták megfertőzni és elrothasztani a gyümölcsöket, addig a fructicola az ép, egészséges szöveteket is megtámadja.
A legnagyobb gond az, hogy a növényvédelmi ellenőrzésnek az Európai Unióba való belépéskor kell megtörténnie. Rövid időn belül ez már a harmadik ismertté vált példa, amikor az Európai Unió határain bejutott olyan növényvédelmileg aggasztó termék, amely nem esett át kellő ellenőrzésen. Az első volt az aflatoxintartalmú fűszerpaprika. Ezt követte a rovarölőszer-maradványt tartalmazó étkezési paprika, most pedig a monília eddig náluk elő nem forduló fajával fertőzött őszibarack. Ebből érzékelhető, hogy az unió határain nem tudnak olyan hatékonyan fellépni, mint ahogy azt mi, magyarok megszoktuk, hiszen Európa legjobb növényvédelmi szolgálata a miénk volt - amely szervezet most a fennmaradásáért küzd.
A tanszékvezető kifejtette, hogy a fructicola elleni növényvédelmi technológia nagyon hasonló a már jól ismert másik két moníliafajjal szembeni védelemhez. A védekezést már rügypattanás előtt meg kell kezdeni, majd a védekezést a virágzás kezdetén folytatni kell. A laxánál is tapasztaltuk, hogy akár százszázalékos virágkárt is okozhat. Az agresszív Monilinia fructicola szintén képes virág- és hajtáspusztításra, mely tünetek nálunk - például őszibarackon - eddig még ismeretlenek voltak. A gyümölcsökön kialakuló tünetek a laxáéhoz hasonlóak, de sokkal gyorsabban alakulnak ki. Az is elképzelhető, hogy a gyorsan kialakuló növényvédőszer-rezisztencia miatt a permetszerek drágábbak lesznek, mint a korábban használtak, így a termelési költség növekedhet. Arról már nem is szólva, hogy milyen hátrány érhetné a magyar gyümölcsexportot, ha hazánkat ezzel a karanténre ítélő kórokozóval fertőzött országnak minősítenék.