Hamis alma az üzletekben

A márkanév-hamisítást a pénzügyőrség és hatályos törvények is keményen büntetik az iparcikkek világában. Elég, ha a különböző sportcipőkre, pólókra gondolunk, meg azokra a hírekre, amelyek a razziákról szólnak.

GazdálkodásBozsik József2006. 02. 17. péntek2006. 02. 17.
Hamis alma az üzletekben

A márkanév-tévesztésnek becézett márkanév-hamisítást gyümölcsök, például alma esetén nem bünteti a törvény. Ennek ellenére felettébb érdekes, hogy Olaszországban termesztett Idared alma került forgalomba Budapesten, méghozzá Tenroy - más szóval Royal Gala (a kettő ugyanaz) - "álnéven" egy áruházláncban, ráadásul német kereskedői közreműködéssel.
A budapesti boltokban kapható olasz eredetű, másfél kilogrammos, hálós kiszerelésű almacsomagot a Szabad Föld kérésére Harsányi József fajtakutató vizsgálta meg, és megállapította: ez a fajta nem Tenroy, hanem Idared. Egyértelmű, hogy a kísérő címkén szereplő fajtamegnevezésnek nem felel meg, és ez kimeríti a vásárló megtévesztésének fogalmát, azaz a magyar vásárlókat félrevezeti. Hozzáfűzte, hogy az Európai Unióban a növényegészségügy, az általános egészségügy és a fogyasztóvédelem egyetlen főigazgatóság alá tartozik.
A sors fintora, hogy azért van újabban egy-egy gyümölcsfajtának két neve is a korábban megszokott egyhez képest, mert a kettő közül az egyik bejegyzett, levédett márkanév, amely gyakorta eltér a nemesítő által adott eredeti névtől. Ezért hívják Tenroynak és Royal Galának ugyanazt az almafajtát.
Az Idared alma az USA-ban született. A Magyar Nemzeti Fajtajegyzéken 1978-tól szerepel. Az ország vezető almafajtája, Dunát lehetne vele rekeszteni. Ezzel szemben a Tenroy, vagyis a Royal Gala Új-Zélandon született, 2002-ben kapott állami elismerést. Kevés termő fa található itthon belőle.
Beszélgetésünk során felvetem, magyar almatermesztők arról számoltak be, hogy Prágában pontos névvel ellátott, fajtaazonos, ráadásul cseh földön termesztett almákat lehet kapni a piacokon. Sehol sem láttak külföldi portékát, míg nálunk az áruházláncokban német, szlovák, cseh és lengyel alma sorakozik a magyar mellett. Harsányi József kifejtette, hogy az Európai Unió alapelve az egységes piac, tehát nincs rá mód, hogy a külföldi alma megjelenését gátolják a magyar hatóságok. Ugyanakkor számtalan nyugati példát látott arra, hogy az adott kormány reklámozza az ország termékeit, ezzel ösztönözve polgárait a hazai áru vásárlására.
Arra azonban a magyar szakértő sem tudott választ adni, mi lehet a titka annak, hogy Prágában cseh eredetű almát árusítanak, és nem olaszt, mint nálunk, jóllehet Csehország és Magyarország egyaránt az Európai Unió tagja.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek