Pártok a mezőgazdaságról és környezetünkről

A Szabad Föld e heti kérdései a mezőgazdaságról és a környezetvédelemről:
1. A mostanihoz képest hány milliárd forintot adnának a magyar költségvetésből a mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre, az élelmiszeriparra, s így hány ember megélhetését biztosíthatja az agrobiznisz Magyarországon?
2. Miként szüntetnék meg a magyar települések körül újratermelődő szeméthegyeket?

Fidesz:
1. A Fidesz kormányra kerülve mindent elkövet, hogy a magyar agráriumban élők ne érezzék magukat idegennek, másodrendű állampolgárnak magukat saját hazájukban.
Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kormányra kerülve visszaállítja a polgári kormány által kidolgozott földtörvényt. A termőföld Magyarországé, és a gazdák kezében kell maradnia!
Beindítjuk a "Termőföldtől az asztalig" programot. Megvédjük a magyar fogyasztót mind a hazai, mind a külföldi fertőzött élelmiszerektől. A vetőmagtól a kenyérig, a tojástól a sült csirkéig a teljes élelmiszer-termelői láncolatot lefedő hatósági ellenőrzési és vizsgálati stratégiát építünk ki, amelybe az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzés, a növény- és talajvédelem, állategészségügy, állatjólét és az eredetvédelem is beletartozik. Ezért e hatóságokat egy új Élelmiszer-biztonsági és Eredetvédelmi Hivatalba vonjuk össze.
Erőteljes támogatást adunk az állattenyésztésnek. Magyarországon be kell vezetni a közvetlen értékesítést, mert ennek segítségével megőrizhetjük népi, térségi hagyományainkat. Az előállított áru lokális értéket képvisel, ami hozzájárul a helyi termelés növeléséhez, és nagyban elősegíti a falusi turizmus fellendülését. Magyarország génmanipulált (GMO) termékektől mentes, és garantáljuk, hogy ez így is marad. Garantáljuk, hogy Magyarországra csak egészségre ártalmatlan, biztonságos élelmiszert és élelmiszer-alapanyagot lehessen behozni. Hatékony, a magyar agrobizniszből élőket védő piacszabályozást vezetünk be. Kidolgozzuk a nemzeti támogatási rendszert.
2. A folyamatos átszervezésekkel, leépítésekkel, a hitelesítésüket elvesztő állami laboratóriumokkal a Medgyessy-Gyurcsány kormány alapjaiban meggyengítette az emberek környezetét, egészségét óvó állami intézményeket. Utolsó helyen állunk az Európai Unióban azon területeken, ahol a környezetvédelem vezető szerepet tölt be a vidéki munkahelyteremtésben.
Azonnali változás szükséges: a monopóliumok luxusprofitját szolgáló hatalmi politikát fel kell váltania az otthonok és családok biztonságát garantáló, a jövő munkahelyeit szolgáló szolidáris kormányzatnak. Meg kell erősíteni az embereket a vegyi balesetektől, természeti csapásoktól, génmanipulált növények vagy egészségtelen külföldi élelmiszerek kockázataitól megóvó állami intézményeket, laborokat. A szigorú ellenőrzés mellett meg kell teremteni a lehetőséget a falvak, kistelepülések számára, hogy hozzáférjenek az unió környezetvédelmi támogatásaihoz. A drágább és rosszabb közszolgáltatások helyett fejlesztések szükségesek. Kirakatpolitika helyett valóban elérhető, hosszú távon olcsóbb hulladékgazdálkodási rendszert kell kiépíteni.
{p}
MDF:
1. Az MDF a vidék problémáit a mezőgazdaságra alapozva az Európai Unióban elfogadott és alkalmazott eszközökkel kívánja megoldani. Növeli az uniótól pályázatokkal megszerezhető támogatások elnyerésének lehetőségét. Ez azon kis- és közepes méretű gazdaságok helyzetbe hozását jelenti, amelyek eddig is helyt álltak. Reálisan évente 150-250 milliárd körüli nemzeti támogatás elérése lehetséges.
Rendezni kell elmaradt dolgainkat: így át kell alakítani az intézményrendszert, a kiméretlen földeket ki kell mérni stb. Ezek nemzeti forrásokból évente csökkenő mértében ötvenmilliárd alatt nem oldhatók meg.
Az élelmiszer-ipari fejlesztések nehezen becsülhetők, függenek többek között a gazdatársadalom kondíciójától, az alaptevékenység támogatottságától, versenypozícióktól. Ezért a jelenlegi helyzet szerint 30-50 milliárd forint szükséges attól függően, hogy zöld mezős vagy felújítással készülő, termelői összefogáson alapuló beruházásról van szó. De lényeges: ha tőkeérdekeltségű a beruházás, akkor arra nemzeti forrásból egy vasat sem célszerű juttatni.
Bioenergetikai beruházásokra tíz régióközpontban körzetenként 15 milliárd számítható, ami évekre elosztva jelentkezik. Kutatás-fejlesztésre évi 2-5 milliárdot kell fordítani. Megfelelő vidékpolitikával az "agrobiznisz" elérheti a lakosság 10-11 százalékát, de ha nem fordul a jelenlegi tendencia, lesüllyedhet 5-6 százalékra.
2. Egy ország, egy település tisztasága lakosságának önmagával szembeni igényességét tükrözi. Ez elsősorban nem anyagi, hanem nevelési kérdés, melyet a gyermek születésétől kell kezdeni. Ehhez hosszú távú programok és nem rövid kampányok szükségesek. A cél eléréséért sokat tehetnek a civil szervezetek, a faluvédő és faluszépítő egyesületek. Támogatásuk elengedhetetlen. Amíg az emberek fejében nincs rend, addig akkor is újra fognak termelődni a szeméthegyek, ha rendőröket állítanak minden település határába.
{p}
MSZP:
1. Az agrobiznisz - mint fogalom - magában foglalja a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést, az élelmiszeripart, valamint ezen túlmenően az agráriumot kiszolgáló tevékenységeket. Ezek együttesen jelenleg, az erre vonatkozó becslések szerint, a bruttó hazai termék (GDP) 10-12 százalékát adják.
Jelenleg, a 2006. évben a jóváhagyott állami költségvetés az agrárium számára kereken 400 milliárd forint támogatási összeget biztosít, melynek mintegy harmada (133,7 milliárd forint) a nemzeti támogatás. Ennek mintegy 70 százalékát a közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítésére (top-up) fordítjuk, a fennmaradó 30 százalék fordítható egyéb nemzeti támogatási célok finanszírozására. Amennyiben a költségvetés több forrást tudna biztosítani az agrárium támogatására, azt nemzeti támogatásként adhatnánk oda az Európai Unió által engedélyezett támogatási jogcímekre.
E jogcímek közül a jelenleginél nagyobb összeget tudnánk hasznosan elkölteni például az erdészetre, az állattenyésztés költségcsökkentését és az ágazat környezetvédelmi és állatjóléti feltételeinek javítását szolgáló célokra, a termelői szerveződések mennyiségi és minőségi fejlesztésére, a termelés biológiai alapjainak megőrzésére és javítására, a vízgazdálkodásra, a korszerű szaktanácsadási rendszer kiépítésére és működtetésére, a kutatás és fejlesztés támogatására, és végül, de nem utolsósorban az agrárfoglalkoztatás támogatására. E célokra a támogatási körben mintegy 35-40 milliárd forint többletforrás lenne felhasználható. Ezen túlmenően megfelelő források birtokában fejleszthető lenne a nem élelmiszer célú mezőgazdasági termelés, valamint a vidéki tevékenység egyéb formái, ezen belül elsősorban az agroturizmus. Ez utóbbiak jelentős szerepet kapnak a 2007-től kezdődő új ciklus támogatási rendszerében, amelynek stratégiai tervezése más tárcákkal közösen folyik.
A fent említett támogatási összeg és fejlesztés kétségtelenül hozzájárulna a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli szerepének megőrzéséhez, erősítéséhez, és közvetve a teljes agrobiznisz teljesítményének és foglalkoztató képességének növeléséhez.
2. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) adatai alapján ismert, hogy az érdekelt szervezetek erőfeszítéseinek ellenére országszerte nő az elhagyott hulladék és az illegális hulladéklerakással okozott rendetlenség.
A KVVM meghirdette a "nulla tolerancia" elvét, amely alapján 2004-ben a Magyar Turizmus Rt.-vel közösen megindították a Tiszta Magyarországért programot.
A KVVM a széles körű összefogással, a helyi kezdeményezések, akciók összehangolásával és az érintett tárcák közös fellépésével a munkacsoport közreműködésével tervezi a probléma megoldását.
{p}
SZDSZ:
1. Az SZDSZ a vidékfejlesztés alapjának a jelenlegi közigazgatási szerkezet fokozatos átalakítását tekinti. Az elavult megyerendszer egyfelől alkalmatlan az Európai Unió támogatásainak igénybevételére, másrészről a túlburjánzó bürokrácia csökkenti a rendszer hatékonyságát, a vidék versenyképességét. A kistérségi-régiós közigazgatás segíti elő az elmaradottabb területek felzárkózását.
Az SZDSZ célja, hogy a magyar vidék rendelkezzen a városi élet minden előnyével: legyen elérhető, versenyképes, tőkevonzó, biztosítson minél több munkalehetőséget, s őrizze meg kulturális és természeti értékeit. Az államnak közvetve, a gazdaság élénkítésével kell munkalehetőségeket teremtenie. Ezért az SZDSZ elsősorban az agrár-környezetgazdálkodásban, illetve a bioüzemanyagok, biogázok előállításának ösztönzésében gondolkodik.
A ciklus végére már 1,8 millió hektáron folyik környezetkímélő gazdálkodás - a liberális minisztérium érdeme, hogy kiállt a modern, élhető környezet megvalósítása mellett. Ezt a munkát, az agrár-környezetgazdálkodásba bevont területek növelését a következő ciklusban is következetesen folytatjuk. A jelenleg gazdaságtalanul működő cukorgyárakat uniós támogatással - munkahelyeket is teremtve - át lehetne alakítani bioetanol-gyárakká. A Balaton vízminősége eddig is sokat javult: ennek hatása jelentkezni fog a turizmus fellendülésében. Az idegenforgalom minden olyan településen munkahelyeket teremthet, ahol sikerül kiaknázni a kulturális és természeti értékek adta lehetőségeket.
2. Az SZDSZ jelenleg az egyetlen párt Magyarországon, mely következetesen képviseli a környezetvédelem és a vidékfejlesztés szempontjainak elválaszthatatlanságát. A liberális környezetvédelmi miniszter vezetésével elérte, hogy ma Magyarországon hatékony hulladékgazdálkodásról beszélhetünk.
Sorra épülnek a szennyvíztisztítók, új munkahelyeket teremtenek a hulladékkezelő üzemek - s gyorsan változik a lakossági szemlélet a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében. Ez segít visszaszorítani a szemét felhalmozódását településeink körül.