Fásítás után áfásítás

A helyzet, valamivel konkrétabban, a következő. Az Európai Unió bőkezűen támogatja a környezetkímélő, tájőrző gazdálkodási formákat. Ebbe a védett élőhelyektől egészen az erdőtelepítésig sok minden belefér. A magyar agrártárca is szerepelteti támogatási lehetőségei között e jogcímet, s ki is írta a pályázatokat, aminek nyomán több mint 25 ezer sikeresen pályázó gazdálkodó 44 milliárd forintot kapott tavaly. A fejlesztés mindenütt megkezdődött, a munkálatok jelentős része be is fejeződött. Mivel a pályázók nagyobb része úgynevezett "áfaalany" vállalkozó volt, a beruházott összegek után visszaigényelték a forgalmi adót. Meg is kapták. Néhány napja az adóhatóság honlapján megjelent egy közlemény, amely szerint ez nem jár.
- Azt hittem, infarktust kapok, amikor a könyvelőnk megmutatta a pénzügyesek rendeletét - mondja János, aki egy Budapest melletti hagyomány- és tájőrző "ökotanya" kialakításához kért és kapott támogatást. Tisztességes összeget, csaknem hetvenmillió forintot, és most aztán fogja a fejét, hiszen a beruházás egészének tervezésekor a visszakapott áfát is beleszámolta. És ez még nem elég, mert a közlemény egyik félmondata ("tevékenységre adott államháztartási támogatások arányosítási kötelezettséget keletkeztettek a kedvezményezett adóalanyoknál az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2004-2005-ben hatályos előírásai szerint") a könyvelő szerint azt jelenti, hogy a tavaly felvett áfát vissza kell fizetni. Ilyenkor most mi van? - kérdezi. Ha ugyanis valóban többet kapott, mint amennyi járt, akkor neki először is módosítania kell a tavalyi adóbevallását, ami rengeteg utánajárással, miegyébbel jár, másrészt törheti a fejét, honnan is szedje elő a mangalicában meg gyöngytyúkban az udvaron jövő-menő, már rég elköltött pénzt.
Elindult hát a hivatalokba. Megjárt jó párat. Ahol a szerződését aláírták, ott megerősítették igazában: ilyen kötelezettségről szó sincs az iratokban. Az adóhivatal egyébként segítőkész előadója viszont türelmet kért, mert pillanatnyilag még számára sem volt egészen érthető, pontosan mit is takar az a fránya megjegyzés.
"Egyeztetünk az ügyben, azt szeretnénk elérni, hogy a gazdákat ne érje kár" - mondta lapunknak Gráf József agrárminiszter, aki szerint afféle adminisztratív-technikai hibáról van szó, amelyet majd a két hivatal elrendez.
A pénzügyi tárca azonban keményen érvel: az a pénz azért nem lehetett áfa-visszaigénylési alap, mert nem közvetlenül az uniótól érkezett a gazdákhoz, hanem "átfolyt" a magyar államháztartáson, vagyis áfa-visszatérítés nem jár utána. (Igaz, ami igaz, ez a törvény betűjének megfelel.) A kemény fellépésnek ráadásul alighanem van egy nagyon prózai napi oka is: a költségvetés jelenlegi, nem túl rózsás helyzetében igencsak jól jönne a 44 milliárd után esetleg visszafizetendő 11 milliárd forint bevétel.
Az agrártárca egyik szakilletékese viszont úgy fogalmazott lapunknak, hogy itt egyfajta speciális "biztatási kárról" beszélhetünk inkább, ami két hivatal együttes hibájából következett be. Ennek lényege szerint valamilyen módon - vagy a pályázati kiírásban, vagy a szerződésekben - utalni kellett volna a "hatályos előírásokra", a pénzügy pedig az uniós csatlakozás után erőteljesebben nyomatékosíthatta volna a közvetlen uniós támogatások állami közvetítésének áfakövetkezményeit.
Pillanatnyilag - legalábbis lapzártánkkor - vitatkozik a két hivatal. János pedig számolja a napokat, mert ha esetleg mégis fizetnie kell, akkor folyamatosan nő a büntetőkamata.

Ellentétek
Nem az első és utolsó eset, hogy ellentét támad két főhatóság között. Emlékezetes vita volt például 1997-ben, a kiskőrösi tüntetések idején, amikor a pénzügyi és az agrártárca két közigazgatási államtitkára csaknem ölre ment azon, hogy az őstermelőknek kelljen vagy ne kelljen egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az sem volt egyszerű eset, amikor a frissen hivatalba lépett agrárminiszter, Torgyán József az 1998-as gabonaválság idején nyilvánosan azt üzente pénzügyér kollégájának, Járai Zsigmondnak: "Rendben, Zsigám, ne adj pénzt, de akkor én a parasztokkal felhozatom a búzát Pestre, és a Pénzügyminisztérium elé öntetem." Járai óvatos mosollyal ilyen szellemben válaszolt: "Tudjuk, Torgyán úr elsősorban a szavak embere..."
Az utóbbi két eset mögött súlyos milliárdok húzódtak meg. A hivatalok, pontosabban azok képviselői eddig is vitatkoztak, holnap is fognak. Ha szerencsénk van, okos kompromisszum születik a vitából.