Hűtőházi csirketorlaszok

Sok pénzt megtakarítottak az elmúlt hónapokban, akik nem mondtak le a paprikás csirkéről vagy a sült kacsáról, mert bíztak a magyar baromfi garantált minőségében. A madárinfluenza-pánik idején ugyanis a korábbinál jóval olcsóbban lehetett kapni a szárnyashúst a boltokban, mégsem álltak kígyózó sorok a pultoknál. Körülbelül 15 százalékkal visszaesett a hazai fogyasztás, azaz százból 15 háziasszony inkább vett marha-, sertéshúst, mintsem szárnyast.

GazdálkodásPintér Csilla2006. 05. 19. péntek2006. 05. 19.
Hűtőházi csirketorlaszok

A nevelésbe fogott csirkét, libát, kacsát, pulykát viszont vágni kell, amikor elérkezik az ideje. És ha kevesebb baromfihús fogy a boltokban, a feldolgozott áru kénytelen-kelletlen a hűtőházakban vesztegel. Az előzetes felmérések szerint a hazai baromfiágazat kára napjainkban meghaladja a 13 milliárd forintot a madárinfluenza felbukkanása óta. Tegyük hozzá, csupán hatvan vadmadártetemet találtak a szakemberek fertőzöttnek, abból is alig néhány volt fertőzött a rettegett H5N1-vírussal.
Ha minden igaz, csak szeptembertől javul az uniós baromfitartók helyzete, mert támogatást kapnak a madárinfluenza megjelenése nyomán bekövetkezett keresletcsökkenésre. Ennek pontos részletei még nem ismertek, tart az egyeztetés. Az sem dőlt el, milyen feltételek mellett és mekkora kárigényt fogad be a magyar agrártárca a baromfitenyésztők madárinfluenza miatti, 13 milliárd forintot meghaladó kárigényéből. Annyi bizonyos, hogy az összegnek a felét sem, mert az Európai Unió hatmilliárd forintnyi kárpótlást engedélyez nekünk, ebből is a felét a magyar kormánynak kell állnia. Kérdés, hogy Magyarország miként képes érvényesíteni érdekeit - Gráf József agrárminiszter vetette fel Brüsszelben, hogy az unió a kár teljes összegét is megtéríthetné -, ráadásul akciótervet kell készítenünk a pénz elnyerésére, s úgy tűnik, hogy az unió inkább a forgalomkiesést és a kényszerraktározás költségeit mérsékelné, míg mi az állattartókat ért kárt is szeretnénk pótolni.
A magyar termelőknek és feldolgozóknak a nagy galibát igazából az árbevétel-kiesés okozta, ennek összege tízmilliárd forintra tehető. A kereskedők ugyanis kapva kaptak azon, hogy megcsappant a fogyasztás, és körülbelül negyedével - kilónként hatvan forinttal -, háromszáz forintra csökkentették egy kiló csirke átvételi árát. Így a vevők olcsóbban vásárolhattak, de eközben folyamatosan nőtt az egyébként is tőkeszegény baromfiágazat szereplőinek ráfizetése. Szóval a madárinfluenza-pánik az ágazatnak úgy hiányzott, mint üvegesnek a hanyatt esés.
Közben folyamatosan érkeznek a madárinfluenza megjelenése miatti kárigények a Baromfi Terméktanácshoz. Takács László, a terméktanács igazgatója szerint még nem lehet tudni, hogy milyen károkra fizet majd az Európai Unió. Jó lenne azonban elérni, hogy a kárenyhítés jogcímei között szerepeljen többek között az árveszteség kompenzációja, illetve a tárolási többletköltségek megtérítése is.
Csak remélni lehet, hogy valamennyi érintettnek lesz (anyagi) ereje kivárni az uniós pénzt. Az ágazat szereplőinek helyzetén azonban addig is sokat lendítene, ha a baromfihús- és a tojásfogyasztás visszaállna  a néhány influenzás vadmadár okozta pánik előtti szintre.

A Beszállítóké a Zalabaromfi fele
A 6,7 milliárd forintnyi beszállítói és banki tartozást felhalmozó zalaegerszegi feldolgozó tulajdonosa, a más vállalkozásaival is finanszírozási válságba került Carnex-csoporthoz tartozó Monopoly's Kft. a hét elején jelképes összegért megvált tulajdonától: beszállítóinak adja át részvényeinek 50,6 százalékát. A termelők szerint így működtethető lesz a vállalkozás: vagyis nem áll le a vágás, ütemezett maradhat az értékesítés. A részletekről május 19-én dönt a cég közgyűlése.

Ezek is érdekelhetnek