Fagyasztott bizalom

Mi lesz ezekkel? - kérdezhetik joggal. Miért kell drága pénzen megsemmisíteni az étket, amikor felfőzve jó lenne még például néhány, a templom egeréhez hasonlatosan tengődő kutyamenhelyünknek. Nem úgy van az! Az élelmiszer-biztonság őrei szerint sérülne az elővigyázatosság elve. Ki vállalhatná a felelősséget azért, hogy a veszélyes húsok nem kerülnek ismét vissza az élelmiszerláncba. Hiszen ismeretlen az eredet, kizárt a biztonságos élelmiszer nyomon követhetőségének elve is. Még azt sem tudni, látta-e valaha állatorvos a ki tudja, mivel fertőzött húsokat.
Hát igen, az elvek és a gyakorlat. A hús jelentékeny része változatlanul az illegális vágóhidakról kerül a fogyasztókhoz. A Baromfi Terméktanács elnöke szerint minden harmadik kiló szárnyas eredete bizonytalan. Hiába a nagy nekibuzdulások, az informatika évszázadában sem zár jól a rendszer. "Jogszerűen kell eljárnunk" - mondja az állat-egészségügyi hatóság embere. A súlyos esetekben hiába tesznek bűnvádi feljelentést, a rendőrségi nyomozás, illetve az ügyészségi eljárás eredményéről nincs már tudomásuk.
Tavaly decemberben, a nagy karácsonyi ellenőrzések közben akadtak több mint 73 tonna illegálisan tárolt baromfihúsra. A forgalomból való kivonás, valamint a megsemmisítés költségeit és az áru értékének háromszorosára rúgó minőségvédelmi bírságot mellényzsebükből kifizették a vétkesek. Az idén márciusban ugyanez a tulajdonosi kör - bizonytalan eredetű fagyasztott baromfival - Pomázon bukkant fel, s bukott meg. Ugyanebben az időszakban egy budaörsi hűtőraktárban összesen száz tonna "lejárt minőségmegőrzési idejű" élelmiszert zároltak.
Nem csoda, hogy a fogyasztó egyre bizalmatlanabb. A vissza-visszatérő húsbotrányokról miért is a szigorodó ellenőrzések jutnának eszébe? Ráadásul hol innen, hol onnan hallja, látja, olvassa: Európa élelmiszer-szemét lerakóhelye lett hazája, az általa kitűnő mezőgazdasági adottságúnak gondolt Magyarország. Az uniós csatlakozással együtt jár a szabad - ám nem szabados -, egységes piac. A gyatra külföldi árunak ugyanolyan szigor dukál, mint a hazainak. Nemcsak a húsoknak jár le azonban a szavatossági idejük, hanem a mindennapi betevőt szemétnek minősítő közbeszédnek is. Legyen az mégoly hangzatos is!