Kétarcú sertéspiac

Importhús hever az akciós pulton
A sokat emlegetett forinterősödés a sertéspiacot is megkavarta kissé. Mivel a nemzetközi (európai) piac euróban számol, a 270 forintos közösségi valuta versenyképessé tette a jó minőségű magyar exportsertést. Tulajdonképpen - mondja Jakab András jászfényszarusi termelő-kereskedő - most jóformán bármilyen mennyiséget el tudna adni, "háztól" éppúgy, mint szerződéssel. Lapunknak kiszámolta: a négyszáz forint közelébe ért hivatalos átvételi árban (a hivatalos adatok szerint nyár közepén az átlagos átvételi ár 360-370 forint között volt kilónként, de az úgynevezett minőségi szorzókkal már valóban verte a négyszázat) kilónként 25-30 forint nyereség valóban adódhat, de az ágazatnak van is mit behoznia. Az úgynevezett áringa ugyanis három éve még az ellenkező irányba lengett ki, s a mai nyereség akkor veszteség volt. A hazai hiány pedig megmagyarázza, miért is keresnek külföldi szállítmányokat nagykereskedelmi cégek.
Ha a hivatalos statisztikákat nézzük, érdekes folyamatokat ismerhetünk fel. Például, hogy az év első hat hónapjában a húsféleségek behozatala értékben (vagyis pénzben) lényegesen nem nőtt tavalyhoz képest, ám a mennyiség igen. (Lásd később az AKI jelentésének részletét!) Ez magyarul azt jelenti, hogy több hús került Magyarországra, de olcsóbban. A szállítmányok jelentős része sajátos utat jár be (legalábbis papíron). Például elindul Kárpátaljáról vagy Aradról egy kamion hasított félsertés, valahol az engedékenyebb importszabályozással rendelkező Szlovákia egyik raktárában pihen néhány napot, majd - immár uniós termékként - megjelenik valamelyik magyar hűtőházban. Az ára alig kétharmada (kilónként 1,1-1,2 euró) a hazai élősúlyra vetített felvásárlási ajánlatokénak, minősége egyértelműen gyengébb, ám az árérzékeny hazai vevők szívesen veszik az "akciós" húst.
- Nincs ebben semmi rendkívüli, nyitott piacgazdaságban természetes, hogy adunk és veszünk - ezt már Tibori Lajos, a Rozsnyón, Szlovákiában bejegyzett, de ténylegesen Budapesten és Hatvan körzetében működő Golden Meat Kereskedelmi Kft. üzletkötője mondja lapunknak. Szerinte egyáltalán nem egészségtelen a hazai húsforgalom (az ő kifejezésével élve) "eredetszerkezete", hiszen a külföldi húsáru átlagos részaránya még a Magyarországon forgalmazó legnagyobb multinacionális cégnél sem haladja meg a 15-20 százalékot. Ennek egyrészt választékbővítő hatása van, másrészt erősíti a hazai piaci versenyt, javítja a hatékonyságot.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb jelentése ennél borúlátóbb. Eszerint a magyarországi sertéspiacon 2006-ban is folytatódtak a kedvezőtlen tendenciák, a vágósertés belföldi kínálata tovább csökkent. A KSH adatai szerint a sertésállomány április elsején 3,85 millió darab volt, az egy évvel korábbitól csaknem két százalékkal maradt el. A vágóhidak a termeléshez szükséges alapanyag egy részét az unió más tagállamaiból vásárolták. A nem Magyarországon termelt sertések részaránya 2005-ben 10-15 százalék körüli volt az összes felvásárláson belül, ugyanakkor 2006-ban a jelentősen bővülő lengyelországi szállítások miatt 20-25 százalékra növekedett az import részaránya. A vágóhidak, illetve húsfeldolgozók nemcsak élősertést, hanem sertéshúst is importálnak a folyamatos termeléshez szükséges alapanyag biztosítására. A KSH külkereskedelmi statisztikai adatai szerint a sertéshúsimport 2004 első negyedévében még alig haladta meg a hétezer tonnát, 2006. január-március között pedig már csaknem húszezer tonna volt. Ugyanebben az időszakban az élő sertés behozatala is csaknem háromszorosára növekedett.