Nemzeti vidékfejlesztési terv

Jövőt épít, aki tölgyet telepít
Akli Miklós csupán névrokona Mikszáth regényhősének, Ferenc császárunk csavaros észjárású udvari bolondjának . A nyíregyházi mérnök tölgyerdőket telepít; de azért az ő élete is éles elméről, szívós kitartásról tanúskodik.
Sás, buzogány, siska nád, irdatlan gaztenger - tengelytörő gödrökben döcögünk közöttük a györgytarlói határban egy terepjáróval. Az útnak csúfolt árok az 1980-ban felszámolt bodrogközi kisvasút nyomvonala. A közlekedési mérnök végzettségű Akli Miklós útközben azt fejtegeti, ha az elhibázott kormányzati döntés mellett legalább a kisvasút nyomvonalát meghagyják, ma is gerince lenne a bodrogközi mezőgazdasági közlekedésnek. A sínek, talpfák felszedése után azonban a kőzúzalékot is szétlopták, s mára az esők, a gyakori belvíz és a változatlanul erre járó nehéztraktorok végképp tönkretették ezt a szakaszt. Őz szökken át előttünk, és eltűnik az embermagasságú nád- és gyomdzsungelben; tölgycsemetét viszont, hiába nézelődöm, sehol se látok.
- Mert fedve van. A technológia része, hogy a levegőztetés miatti szárzúzások mentén az erős naptól gyomtakaró védje a 10-12 centiméteres távonként, makkról ültetett gyenge kis csemetéket - magyarázza kalauzolónk. - Ha nem is látni, ebben a gaztengerben több száz hektáron zsenge és páréves tölgycsemeték rejtőzködnek. Hat-tíz év alatt cseperednek szép fákká, nyolcvan év elteltével pedig vágásra érett, gyönyörű tölgyerdő lesz belőlük. Ennek az erdőnek a kitermelési hasznát én már aligha érem meg, de aki tölgyet telepít, jövőt épít. Nemcsak a gyerekeinek, unokáinak, hanem egy lepusztult térségnek is. Ha megállunk, megmutatom, milyen különböző fejlettségűek még az egykorú "tölgyecskék" is. Nagyságuk függ a belvizes talaj minőségétől, meg főleg az őzektől; mert növekedésük első időszakban ők a csemeték legnagyobb ellenségei. Az őz kitartóan felkutatja és lecsipegeti a legfelső, friss hajtásokat, s a csemeték több irányba elágazva küzdenek az életükért, ami visszaveti őket a fejlődésben.
- A nemzeti vidékfejlesztési terv uniós támogatású erdősítési pályázatában vadkár ellen kiegészítő támogatás is szerepel. Miért nem folyamodik érte?
- Mert ekkora területet borzasztó költség körbekeríteni vagy villanypásztorral védeni. Nem is érdemes. A kerítést az őzek átugornák. Amíg van; mivelhogy élelmesek viharos gyorsasággal ellopnák a villanypásztorral együtt. Én meg fizethetném vissza kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten a kiépítési költségeit. Mint a belvíz által elpusztított ötvenhektáros tölgyes telepítési támogatását... De erről majd a "bejárás" végén beszélek.
- Nyírségi emberként miért éppen a bodrogközi tölgyet választotta? A miskolci erdészeti szolgálatnál önről azt mondták, régi "nyertes motorosa" az erdősítési pályázatoknak.
- Ma már hobbi szinten, a rendszerváltás előtt még üzletszerűen méhészkedtem. A méhek által szerettem meg az erdőt. Amikor körülöttem magántulajdonba kerültek, gondjaim lettek a méhek kihelyezésével. Akkor döntöttem el, hogy veszek és telepítek is erdőt. A felmenőimnek volt, csak sajnos nem kapták vissza. Az első akácost 1994-ben saját pénzből telepítettem a Nyírségben, ma is megvan, a méheknek. Akkoriban vált szenvedélyemmé az erdősítés és nyertem nemzeti alapú támogatásokat nyár- és akácerdőkre. Később a nagy fiaimmal - egyikük jogásznak, a másik mérnöknek tanul, a kicsi még iskolás - családi vállalkozást hoztunk létre erdőtelepítésre és erdőgazdálkodásra. Ők is szeretik az erdőt, és tisztában vannak vele, ez hosszú távú beruházás, a munka dandárja idővel rájuk marad. A mi erdeink a szülőmegyémben és a Bodrogközben, közel ezer hektáron, még fiatalok. Tizenkét év alatt a nyárfa sem érik vágásra, hacsak nem olasz vagy francia technológiával telepítik; a tölgyről már nem is szólva. Az uniós csatlakozáskor már valóban rutinos "tölgyes pályázó" voltam a Bodrogközben, amely köztudottan az ország leghátrányosabb helyzetű térsége. Viszont hatalmas, egybefüggő, parlagon lévő táblái vannak, amelyeket újból feltörni, megtisztítani, művelésre alkalmassá tenni nem olcsó, mégis előnyösebb, mint a szétszórt parcelláké. A sík vidéki kocsányos tölgy, mint hegyvidéken a kocsánytalan, itt őshonos növény. Talajvizsgálatok szerint a bodrogközi kemény, agyagos földeken csak a szívós tölgy marad meg. Hátrányos vidéken őshonos fafajtával lehet a legtöbb "nyerő pontot" összegyűjteni az NVT uniós pályázati támogatásához, a telepítéséért pedig hektáronként 1979 eurót fizetnek.
- A pályázat elnyeréséhez szükséges az önerő?
- Alapfeltétel a földtulajdon vagy a hosszú távú bérleti szerződés. Nem önerő, hanem megelőlegezett tőke kell hozzá, mivel a támogatást utólag, csak akkor fizetik ki, ha az erdészeti szolgálat igazolja a telepítés sikerét. Én a tavalyi uniós pénzt már megkaptam, idén az ellenőrzés után számíthatok rá. Szerencsés vagyok olyan értelemben, hogy nem tegnap kezdtem, tapasztalattal és némi pénzzel is rendelkezem. Szerintem pályázatot nyerni nem nehéz, bárkit biztatnék rá. Egy őshonos fajta elmaradott térségben biztos siker! Ám a neheze utána jön... Ha valaki úgy szereti az erdőt, mint én, nem az a fő szempontja, hogy felmarkoljon egy ígéretes összeget. Az erdő gondozása kemény munkával, sok kínlódással, néha csalódással és sikertelenséggel is jár. Átéltem ezt most kétszer is, a belvízkárokkal. Hiába erőlködtünk a védekezéssel, befulladt ötven hektár tölgyesünk. Zsebből újratelepítettem, ismét elpusztult, és mégis vissza kellett fizetnem a még a nemzeti erdősítési kerettől kapott telepítés hektáronkénti 350 ezer forintját. Nem számított, hogy ez természeti katasztrófa, úgynevezett vis maior volt, s a pusztulás nem a mi hibánkból következett be. Sajnos, mint az előbb említett vadkár, a pályázatok az ilyen szituációt csak elvben rendezik. Belvíz ellen eredményesen védekezni a Bodrogközben állami feladat. Amíg a főcsatornából visszafolyik a víz a földekre, mert a tiszakarádi szivattyúkat pénz híján nem működtetik, hiába teszek bármit a magam erejéből. Ezért nincs értelme igényelni erre sem kiegészítő támogatást. Már az is jó lenne, ha úgy módosítanák a jelenlegi pályázati konstrukciót, hogy belvíz okozta erdőpusztuláskor a telepítőnek ne a beruházás teljes, jegybanki alapkamattal terhelt összegét, hanem csak a felét kelljen visszafizetnie. A Bodrogközben ez indokolt lenne, noha erdővel foglalkozni még ezzel együtt is érdemes.

Pénz a termelői csoportoknak
A támogatás alapvetően a termelői csoportok létrehozásához és adminisztratív működtetéséhez vehető igénybe. A termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás célja, hogy ösztönözzék a termelői csoportok megalakulását, valamint működtetését. Így támogatással segítsék a csoportok tagjai által előállított termék piacra juttatását. Emellett csökkentsék a működés költségeit például a közös piaci megjelenés árelőnyeinek segítségével és az eszközök hatékonyabb kihasználásával.. A támogatás további célja, hogy fokozni lehessen az egyéni gazdaságok hatékonyságát, versenyképességét. Továbbá csökkenjenek a termelési költségek, javuljon az eszközök kihasználtsága, javuljon a termékek minősége és ezáltal az értékesítés biztonsága.
Az intézkedés arra irányul, hogy az elszigetelten termelő, ezért a piaci viszonyoknak jelentős mértékben kiszolgáltatott gazdálkodókat termelői csoportok létrehozására és működtetésére ösztönözze. Az egyéni gazdálkodók így élvezhetik a koncentrált piaci megjelenés előnyeit - például az anyag- és eszközbeszerzések, valamint a termékértékesítések területén - a termékek piaci előkészítése, a piaci információs rendszer, továbbá bizonyos nagy értékű termelőeszközök üzemeltetése során. A létrejött termelői csoportok az intézkedés keretében támogatást kapnak a működés tárgyi, szervezési, pénzügyi feltételeinek megteremtéséhez is.
A termelői csoportoknak csak olyan termelő lehet tagja, aki a termelés szervezésére vonatkozó szerződést köt a termelői csoporttal, és legalább hároméves tagságot vállal abban. Feltétel továbbá, hogy a csoporttag az általa előállított termék száz százalékát a csoporton keresztül értékesíti, és egy termékkel egyidejűleg csak egy termelői csoportnak lehet tagja.
A termelői csoport elsődleges célja, hogy a termelők a termelésüket összehangolják a piac követelményeivel, és előmozdítsa a biztosabb piaci pozíció megszerzését is.
A támogatást a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek és a dohányágazatban dolgozó termelői csoportokon kívül minden növényi és állati terméket előállító ágazatban működő termelői csoport megpályázhatja, amennyiben korábban még nem kapott ilyen jogcímen támogatást. A támogatás maximális időtartama öt év.
A támogatás maximális mértéke az évi legfeljebb egymillió euró termelési értékű termelői csoportok esetében az első és a második évben a forgalmazott termelési érték öt százaléka, a harmadik évben a négy százaléka, a negyedik évben a három százaléka, az ötödik évben pedig a két százaléka. Az egymillió eurót meghaladó termelési értékű termelői csoportoknál egymillió euróig a fentiek szerint, az egymillió eurót meghaladó árbevételi részre pedig a támogatás mértéke az első és a második évben az egymillió euró fölötti forgalmazott termelési érték 2,5 százaléka, a harmadik évben két százaléka, a negyedik évben 1,5 százaléka, míg az ötödik évben szintén 1,5 százaléka.
A támogatás összegét maximalizálták. Az egyetlen esetben sem haladhatja meg az első és második évben a százezer eurót, a harmadik évben a 80 ezer eurót, a negyedik évben a 60 ezer eurót, az ötödik évben pedig az 50 ezer eurót.

Fontos címek
Országosan 7 szervezet összesen 400 tanácsadóval látja el az ingyenes NVT-tanácsadást:
Magyar Agrárkamara: 1119 Budapest, Etele út 57., tel.: 06-1/371-5517, fax: 06-1/371-5510; e-mail: [email protected]
Magosz: 1054 Budapest, Szabadság tér 14., telefon: 06-1/353-4222, fax: 06-1/312-7467
MOSZ: 1054 Budapest, Akadémia u. 1., telefon: 06-1/332-1163, fax: 06­1/353-2552; e-mail: [email protected]
Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége: 8360 Keszthely, Deák F. u. 16., tel.: 06­83/314-334
Biokultúra Egyesületek Szövetsége: 1011 Budapest, Fő u. 28. II/6., tel./fax: 06-1/214-7005,
06-1/214-7006; e-mail: [email protected]
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara: 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145, tel./fax: 1/246-2946; e-mail: [email protected]
MTESZ: 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8., tel.: 06-1/474-7908