Odalett több ezer méhcsalád

Gyorsan terjedt a hír, a mérgezés óriási kárt, valóságos ökológiai katasztrófát okozott. (Nemcsak a méhek, hanem például pillangók és az őket elfogyasztó cinegék is áldozatul estek.) Hogy milyen szer és ki lehet a bűnös, azt homály fedi. Nagy területen végzett permetezést senki nem jelentett be akkoriban a környéken.
- Együtt mentünk ki a feleségemmel a németkéri népnyelv által Látó-hegynek nevezett, egy nagy erdő közepén lévő méhesünkbe - emlékszik vissza a soha nem feledhető napra Ferenczi Mihály. - Kellemetlen szagot éreztünk, és szokatlanul vadak, agresszívek voltak a rovarok. A keretléceken tántorgó, pörgő méheket láttunk. Olyan volt, mintha be lennének rúgva.
A közelben álló három méheskocsijuk körül is méhtetemekből vont szőnyeg fogadta őket. A kétszáz családból éltek, oda a létalap - nézett keserűen egymásra a középkorú házaspár.
Ottjártam idején, csaknem egy hónappal később, július 20-án sem volt még vége a haláltusának. Naponta találnak újabb és újabb élettelen méheket. Az erős családokból alig maradt valami, azok egy része is a környező akácfákra települt - mutat egy öklömnyi méhrajra a magasban Ferencziné. A méhes közelében jellegzetes, ovális tábla, rajta a felirat: "Természetvédelmi terület".
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén vagyunk, innen indulunk az atomreaktor városába.
Noha esteledik már, mégsem enyhül a hőség. Pakson a piactéren gyülekeznek a környékbeli méhészek. A helyi méhészklub rendezvényének egyetlen témája a hatalmas méhpusztulást követő helyzetértékelés, a kártérítés esélyeinek megbeszélése. Nagyernyei Attila, Tolna megyei méhészeti szaktanácsadó tud mindent, ami tudható az ügyről.
Háromezer méhcsalád károsodott. Az előzetes felmérések szerint közülük ezer teljesen elpusztult, másik ezer felerészben hullott el, a fennmaradó ezerben pedig tíz és nyolcvan százalék közötti a veszteség.
- Még nincs vége - szól közbe valaki, hiszen most is "potyorognak", azaz pusztulnak a méhek. A méhmintákat az esetet követően elküldték Budapestre, az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe, két hétbe telt a hatóanyag, illetve a vegyszer azonosítása. Az intézet méhegészségügyben jártas szakemberének, Csaba Györgynek a rutinja kellett hozzá, hogy egy 2004-ben betiltott, igen veszélyes rovarölővel is elvégezzék a toxikológiai vizsgálatokat. Kiderült, valóban ez, a Regent nevű szer okozta a mérgezést.
Igen ám, de milyen növényt, s miként - légi vagy földi módszerrel - permetezhettek vele? Sötétben tapogatóztak, sokféle növénymintát küldtek vizsgálatra. A kérdéses időszakban egy vadon termő növényről, a selyemfűről hordtak a méhek, a napraforgó még nem virágzott. Amíg a Regent hatóanyagát nem azonosítják valamelyik "célnövényben", addig nem lehet tovább lépni.
A kár megközelíti a százmillió forintot. A rendőrség is nyomoz. A hatóság biztosra akar menni, s a méhészek szerint hiába van meg a gyanúsított - egy paksi kft. -, amelynek képviselői állítólag beismerték tettüket, mégsem hozzák a nevét nyilvánosságra. Ha ez így van, akkor van esély a kártérítésre is - fejtegette a szaktanácsadó. Igaz, a lelki sebeket aligha lehet pénzzel megváltani.
- Vödörrel hordtam az elpusztult méheket egy gödörbe. Nem kívánom azt az érzést senkinek - válaszolja kérdésemre Horváth László. - Közben a rosszullét környékezett. Amikor pedig hazaértem, úgy éreztem magam, mintha lázas lennék.
Többen panaszkodtak hasonló tünetekre, a méhszúrások is rendellenes, vörös-feketés elszíneződést okoztak a bőrön.
- Ha bíróságra kerül a vita, az két évig is elhúzódhat - veszi át a szót Horváthné, a Paksi Méhészklub elnöke. - Egyébként az lenne a legolcsóbb az elkövetőnek, ha peren kívül rendezné a kártérítést. Mi mindenesetre már fogadtunk ügyvédet, s a károk pontos felmérésére igazságügyi méhész szakértőt is felkérünk.
Több dolog is tisztázatlan. Tanácstalanul kérdezgették egymástól a méhészek, mit csináljanak a mézzel, a viasszal, a keretekkel, a kaptárakkal. Használhatók lesznek-e egyáltalán a jövőben. Egyiküket az nyomasztja: vajon mézet vagy mérgezett terméket pörgetett a pusztulást követően. Mindenesetre pillanatnyilag a károsultak lelkiismeretén múlik, mihez kezdenek a mérgezés idején a keretekben lévő mézzel. Mézmintát is vittek a rendőrségre, de onnan egyelőre hivatalosan semmi információt nem kaptak.
- A Gyapa község melletti százcsaládos méhészetem tönkrement - közli letörten Bagó Zoltán. - A selyemfűről hordott mézet megsemmisítem. Szörnyű.
A legnagyobb kár kétségtelenül Ferenczi Mihályékat érte. Számításaik szerint legalább öt-hatmillió forint kellene a húsz év alatt felfejlesztett méhészetük helyreállításához.
- Mi a remény erre? - kérdeztem a férfitől.
- Tavasszal újrakezdem, mint húsz évvel ezelőtt - válaszolta elszántan.

Lapzártakor érkezett
Időközben a mérgezés idején permetezett szőlőből kimutatták a Regent hatóanyagát, a vegyszer elsodródott az éppen akkor virágzó selyemfűre is. "Nem hivatalos laborban" ugyan, de az utóbbi növény mézében is megtalálták a mérget. A rendőrség szakértői anyagra vár arról, hogy a szer az emberi egészséget károsítja-e, hogy heteken belül bizonyítottan is megnevezzék a tettest.