Csokizzák a mogyorót

Nem a kukoricánál, nem a búzánál, de nem is a fűszerpaprikánál végződik a mezőgazdaság: merni kell újdonságokat kipróbálni. Például a mogyoróból, ebből a nem is túl sok törődést igénylő gyümölcsből most sokkal többet elbírna a piac, mint amennyi idehaza megterem.

GazdálkodásTanács Gábor2006. 09. 29. péntek2006. 09. 29.
Csokizzák a mogyorót

Kilencvennyolc táján ültette el az első mogyorófa-csemetéket Kincses István, a Békés megyei Körösújfalu polgármestere. Már kilencvenöt táján megunta, hogy a kukoricát meg egyéb helyben szokásos terményt csak veszteségesen lehet eladni, és felfigyelt rá, hogy egy vállalkozás Azerbajdzsánból importál mogyorót a faluba. Az asszonyok helyben megtörték, aztán vitték tovább az árut Olaszországba. Három évig tartott, mire utánajárt, vajon ő is termelhetne-e mogyorót Békés megyében. Talált egy negyvenkét főt tömörítő szakcsoportot Balatonbogláron, amely összesen 16 hektáron gazdálkodott - ennyiből állt a magyar mogyorótermesztés. Elültette a csemetéket nyolc és fél hektáron, és várta, hogy az ültetvény termőre forduljon.
- Akkor jött a neheze, amikor az az öt év eltelt, és rájöttem, hogy kézzel kellene felszedetni a termést a cserjék alól - meséli házuk teraszán Kincses István. A járda melletti sáv mogyoróhéjakkal van felszórva. - Olaszországban találtunk végül olyan gépet, amely képes a bokrok alól felszívni a mogyorót, aztán szétválasztani a homokot, földet, ágat, levelet, a lyukas mogyorót a használható terméstől. Ezt a masinát már csak a magyar fajtákhoz kellett beállítani - persze ez sem volt könnyű -, és már lehetett is vele szüretelni.
Aztán adódott a kérdés, hogy jó-jó, de hol lehetne eladni az árut? Kincses István először a bogláriaktól érdeklődött. Kiderült, hogy a nagy csokoládégyárak megvennék a termést, de csak az egészet. Úgy értve, hogy az egész magyar termést, mindet egyben. Mivel ebben a szakcsoport nem tudott részt venni, tekintve, hogy a tagok a saját termésüket önállóan értékesítették, ez a lehetőség ugrott. Kincsesnek, aki időközben többeket rábeszélt a mogyorózásra Békésben és Hajdú-Biharban, valami mást kellett kitalálnia.
Az első ötlet az volt, hogy a drága mogyoróolajat sajtolják ki a termésből, és ezt az exkluzív terméket árulják, a visszamaradó mogyorópogácsához pedig adjanak növényi zsírt és készítsenek belőle mogyorókrémet. Csakhogy az ehhez szükséges gyártósor több mint egymilliárd forintot kóstált volna, és ennyit nem sikerült rá összeszedni. Ezért egy olyan üzemre tette voksát Kincses, amelyben natúr pörkölt mogyorót lehet gyártani: a berendezések szárítják, válogatják, törik, ismét válogatják, hántolják a mogyorót, míg végül meg nem sikerül pirítani.
- Ez a kezdeményezés megrekedt - meséli Kincses István. - Egyszerűen nem volt hagyománya a natúr pörkölt mogyorónak az országban. Ráadásul a héj alatti hártyával nagyon sok bajunk volt, mire sikerült úgy beállítani a gépet, hogy tökéletesen leszedje. A kísérletezésnek megvolt a mellékterméke: itt álltunk tíz mázsa rondán lehártyázott, pirított mogyoróval. Több tízmillió forint értéket nem szívesen dob ki az ember. Az az olasz, akitől a csonthéjas-szüretelő gépet vettem, azt mondta, szállítsam el hozzá, és ott becsokizza, próbáljam eladni úgy. Akkor nem látszik az, hogy csúnyán szedtük le a hártyát. És kiderült, hogy erre a csokoládéval bevont mogyoróra van piac. Úgyhogy két hét múlva kezdjük beszerelni a szükséges gépeket.
A csokival bevont mogyoróra több bolti lánc is bejelentkezett. Most viszont az a gond, hogy a keresletet nem könnyű kielégíteni. Magyarországon összesen legfeljebb nyolcvanhektárnyi mogyoróültetvény van, az üzem kétszáz hektár termésével tudna megbirkózni.
- Biztos, hogy a jövőben már importra fogunk szorulni: Grúziából, Törökországból, ahonnan lehet - mondja Kincses István. - Január elseje után már Románia felé kacsingatunk, mert erre a termékre ott is volna igény.

Mogyoróormányos
A mogyoróbokor csak az ültetés utáni ötödik évben fordul termőre, de harminc évig megmarad. Egy ültetvényen legalább három fajtát kell ültetni, hogy a különböző fajták beporozzák egymást. Különösebben nem érzékeny a fagyra, bár korán virágzik. A betegségek sem nagyon bántják, kivéve a mogyoróormányost, amely májusban rajzik. Gusztustalan szokása belepetézni a még apró mogyoróba, amit aztán a lárva belülről elfogyaszt. E jószág ellen meg monília és más gombák ellen muszáj védekezni, egyebekben sok baj nincs a mogyoróval. Egy bokor nyolc-tíz kilót terem, kilónként négyszáz forint körüli áron veszik át. Kincses István szerint egy hektár mogyoró a hatodik-hetedik évétől már évi egymillió forint körüli bruttó bevételt hoz.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek