Felállnak a szaktanácsadási központok

Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora szerint a szaktanácsadási hálózat kialakításának feltételei adottak, a régiókban ugyanis rendelkezésre áll a működtetésükhöz szükséges felsőoktatási infrastruktúra. A szaktanácsadási rendszer létrehozása nem elsősorban pénzkérdés - hangsúlyozza a szakember -, hanem annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az agrár-felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák, valamint a kutatóintézetek integrált rendszerben működjenek. Ezek az intézmények lesznek várhatóan a továbbiakban az elképzelések szerint a pályázatkiírás központjai, részt vesznek a térségi projektek kidolgozásában, itt végzik a gazdák felkészítését az uniós pénzek fogadására.
Az EU rendeleteinek megfelelő rendszerre való áttérés és gyakorlati alkalmazásának előfeltétele az unió vidékfejlesztési alapjából a szaktanácsadás támogatására rendelkezésre álló dotáció igénybevétele. Ezért is fontos a szaktanácsadási rendszer mielőbbi átalakítása. Enélkül veszélybe kerülnek a jövőben lehívható források.
A szaktanácsadási rendszert mind a hét magyarországi statisztikai régióra kidolgozták a szakértők. Az észak-magyarországi régióra elkészített tanulmány világosan mutatja - ismerteti a helyi viszonyokat Magda Sándor -, hogy a jelenleg meglévő agrárintézményi infrastruktúrára alapozva miként lehet a mezőgazdaság támogatására az unió számára is modellértékű intézményrendszert kialakítani. Ennek a szakmai modellnek megfelelően kell létrehozni a többi hat régióban is a tudásközpontokat.
Az elkészült javaslat szerint az észak-alföldi régió központja a debreceni, a dél-alföldi térségé a szegedi, a közép-magyarországi térségé a gödöllői, a dél-magyarországi régió központja a kaposvári, a közép-dunántúli régióé a veszprémi egyetem keszthelyi kara, a nyugat-magyarországi térség központja pedig a soproni egyetem mosonmagyaróvári kara lesz.
A hálózatszerűen működő intézményrendszerek feladata az lesz, hogy egymással karöltve, egymás lehetőségeit kihasználva és kiegészítve eredményesen és hatékonyan működjenek. Így biztosíthatják térségükben a gazdálkodók számára a minőségi, versenyképes árutermeléshez és szolgáltatáshoz szükséges feltételeket. Mindez konkrétan azt jelenti - tájékoztat a rektor -, hogy saját régiójukban az agrárkamarák szakértői és a falugazdászok segítségével információkkal látják el a gazdálkodókat a pályázati lehetőségekről, a különféle támogatások igénybevételének feltételeiről.
E feladatok elvégzésében jelentős feladat hárul a térségi kutatóintézetekre is. A reform részeként azonban a kutatóintézeteknek csak egy része - például az agrárgazdasági vagy a biotechnológiai kutatóintézet - marad meg a költségvetési intézmények körében, míg mások - európai mintára - térségi tájkutatókként működnek tovább - avat be a részletekbe Magda. Utóbbi kategóriába kerülő intézetek a gazdálkodásból, a szaktanácsadásból, az oktatásból - például vincellérképzésből - származó bevételeikből tartják fenn magukat, de pályázhatnak költségvetési támogatásra is.
A jelenlegi ingyenes szaktanácsadás várhatóan a későbbiekben nem marad fenn. A törvényalkotók szeretnék elérni, hogy azok a gazdálkodók, akik nemzeti vagy uniós támogatást kapnak, egy minimális összeget fizessenek a szaktanácsadásért.
A gyöngyösi Róbert Károly Főiskola az észak-magyarországi térségben - ugyan még nem a hálózat tagjaként, de - már működtet szaktanácsadást. A kertészeti tanszék például komoly munkát végez az egri borvidéken. A számviteli tanszék pedig pénzügyi téren nyújt szakmai tanácsokat az azt igénylőknek. A vidékfejlesztési gazdasági tanszéken dolgozó főiskolai oktatók pedig a regionális pályázatokkal foglalkoznak. Külön felelőse van a környezetkímélő növénytermesztésnek, a felnőttképzési programoknak, az észak-magyarországi turisztikai fejlesztéseknek - ismertette végül dióhéjban saját lehetőségeiket a gyöngyösi főiskola rektora.