Földerengő agrárjövő

Mindössze ennyit a dicső múltról. A bábolnai székhelyű IKR Zrt. társszervezői minőségében ezúttal is külön standon mutatkozott be. A gazdanapok gépkínálata és programjai egyaránt a jelenleginél biztatóbb agrárjövő üzenetét kínálták a látogatóknak. Csak hát az árak, azok nem a mi zsebünknek valók - hallatszott itt is, ott is a gépeket mustrálgató emberek között.
A Bábolnán tartott sajtótájékoztatón a Mezőlap Kft. névre keresztelt új szaklapkiadó is szóba került. Maga Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelentette be, hogy az FVM profiltisztítása keretében privatizációs pályázaton hirdette meg a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú újságokat. Hat szakmai lap - Magyar Mezőgazdaság, Kertészet és Szőlészet, Kistermelők Lapja, Méhészet, Kertbarát Magazin, Erdőgazdaság és Faipar - alapítói és kiadói jogai kerültek a pályázaton nyertes Szabad Lap Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. által létrehozott konzorcium, majd az általuk fele-fele tulajdoni arányban alapított Mezőlap Kft. tulajdonába. Minthogy lapunk a Szabad Lap Kft. gondozásában jelenik meg, így a két kiadó együttesen  vidéken és az agráriumban csaknem kétmillió olvasót ér el. Az őket érdeklő és érintő mezőgazdasági és vidékfejlesztési információk eljuttatásában az FVM a jövőben még inkább támaszkodik a Szabad Földre és az említett szaklapokra, amit a privatizációs szerződésben is rögzítettek - hangoztatta a miniszter.
Gráf József részletesen szólt a 2007 és 2013 közötti, jórészt az Európai Uniótól érkező nagy összegű fejlesztési lehetőségekről. Segítségükkel a magyar agrárgazdaság jelenlegi, hatvan százalékban kihasznált termelési lehetőségeit kilencven százalék fölé akarják futtatni. A többlettermékeknek azonban az unión belül nincs piacuk, ezért vissza kell szerezni régi értékesítési csatornáinkat, mindenekelőtt Oroszországban és a környező államokban.
A jövőben az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pályázataiból hét év alatt 1200 milliárd forint értékű fejlesztésre nyílik lehetőség. Ennek felhasználási arányairól még tart a vita, ám az FVM elképzelései szerint az összeg felét a versenyképességet szolgáló fejlesztésekre, harminc százalékát a környezetvédelemre, a fennmaradó részt pedig a mezőgazdaságon kívüli jövedelemszerzésre és a helyi közösségi kezdeményezésekre, vagyis a LEADER programra kellene fordítani. A pályázatokat várhatóan október végén, november elején hirdetik meg, beadási határidejük legkorábban 2007. április 1-je lesz - jelentette ki kérdésre válaszolva a miniszter.
A földalapú és más közvetlen támogatások "szerzett jogán" hét év alatt 1500 milliárd forint jut a mezőgazdaságnak. Az uniós támogatási rendszer azonban 2009-től alapvetően megváltozik. A Magyarország számára célszerű forma megválasztásáról a jövő év tavaszán kezdődik részletes szakmai vita. Gráf József szerint nekünk olyan megoldás lenne célszerű, amelyben a fenti támogatási összeg csaknem harmadát a gondokkal küzdő állattenyésztési ágazatokra fordíthatnánk.
Az idei év jobb, mint bármelyik korábbi - felelt Gráf József a terméskilátásokat tudakoló kérdésre. Nem a kiugró termés, hanem a gabonapiac nyugalma és viszonylag magas árai teszik jobbá. A közepes búzatermés kiváló minőséggel párosult, így a kenyérgabona tonnánkénti ára 28-30 ezer forint, szemben a tavalyi 22 ezerrel. Kukoricából kedvező hozamokat várnak, s az új termésre - a múlt évi 20-21 ezer forint helyett - tonnánként 28-29 ezer forintért szerződnek. A hízósertések ára kilónként 360 forint fölött jár, ami tisztes jövedelmet hoz gazdáiknak. A jelek tehát biztatóak, s van remény rá, hogy Magyarország ismét a térség meghatározó agrárországa legyen - összegezte mondandóját a miniszter.

Bábolna végnapjai
Sokadik határozatával döntött nemrég a magyar kormány: a Bábolna Részvénytársaságot még az idén privatizálni kell. Előtte eladják a nagyvállalat kerteskői és szendrői gazdaságát, előbbit 400, utóbbit 5800 hektár földdel együtt, hatályos földtörvényünk szerint magánszemélyeknek természetesen fejenként 300 hektár tulajdonszerzési korláttal. Az egykori több mint 22 ezer hektár saját földdel rendelkező, időközben pőrére vetkőztetett anyacéget most hatezer hektár föld húszéves bérleti lehetőségével együtt kínálják - ez benne a legnagyobb csáberő. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2000 és 2005 között a cég húsz- és harmincmilliárd forint közötti veszteséget halmozott fel. Az ok: Bábolnát az utóbbi szűk évtizedben lényegében kormányhatározatokkal irányították. A három gazdaság értékesítéséből hétmilliárd forintra számít az állam.