Pénzt fialó állati jó lét

Az állatjólét fogalma csak néhány éve terjedt el, elsősorban a fejlett ipari országokban működő környezet- és állatvédő szervezetek tevékenységének eredményeként. A fogalom meghatározására az angolból átvett "wellfare" kifejezés az állatvédelem területéről származik, de ma már általánosan az állatra jellemző mentális és fizikai állapotot fejezi ki egy adott technológiai rendszerben. Így az állat pillanatnyi beilleszkedésének minőségét jelöli a környezete körülményeihez. Magyarra leginkább úgy lehetne átültetni: az állat jól érzi-e magát környezetében. Az állatvédelem az EU vidékfejlesztési rendeletében központi helyet kapott, és egész sor olyan intézkedést foglal magában, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a termelők, akik jobb, komfortosabb körülményeket biztosítanak az állatoknak, pénzügyi támogatásban részesüljenek az uniótól. Az állatok jóléte szempontjából az idevonatkozó uniós rendelet intézkedéseinek különös jelentősége van, mivel "agrár-környezetgazdálkodás és állatjólét" jogcímen támogatást biztosítanak azoknak a gazdáknak, akik "állatjóléti kötelezettséget" vállalnak a szokásos jó állattartási körülmények biztosításán felül is. A támogatás - amellett, hogy ösztönzőként működik - az állatjóléthez kapcsolódó többletköltségek és a kieső jövedelem fedezetére is szolgál.
Hazánkban az állatállomány az elmúlt években nagymértékben megcsappant, elsősorban az állattenyésztés gazdaságosságának romlásából adódóan. A csökkenő bevételek miatt így a rendszeres fejlesztés is elmaradt. Ezért általában kevés reményük maradt a gazdálkodóknak, hogy az Európai Unió szabályainak megfelelő állattartó telepeket alakítsanak ki. Emiatt hosszú távon a jelenleg még versenyképes magyar termékek minőségének javítása is veszélybe került.
Hogy a nélkülözhetetlen fejlesztéseket e területen ösztönözzék, a hazai rendeleteket összehangolták az Európai Unióban már érvényesülő környezetgazdálkodási, állatjóléti és higiéniai feltételeket szabályozó előírásokkal. Ennek célja elsősorban az volt, hogy mérséklődjenek az állattartás okozta környezeti károk, miközben javulnak a haszonállatok tartásának feltételei.
Magyarországon az állattenyésztéssel foglalkozó termelők 2009-ig kaptak haladékot az uniós agrár-környezetvédelmi és állatjóléti-higiéniai előírások teljesítésére. Ahhoz, hogy az említett a feltételeket biztosítani tudják az érintettek, a gazdálkodók támogatáshoz juthatnak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében. A környezetgazdálkodási, állatjóléti és higiéniai feltételeknek való megfeleléshez igényelhető támogatás nyolcvan százaléka uniós, húsz százaléka hazai forrásokból származik.