Kaba nem Kuba

Aki mostanság Kabára érkezik, a városjelző táblánál azt olvashatja: Kuba. Valaki ugyanis tréfából az a betűt u-ra kaparta. Pár héttel ezelőtt még azon viccelődtünk, hogy ha ez itt Kuba, akkor mi cukoripari nagyhatalom vagyunk, és akkor ez maga a paradicsom. Nem az.
Komoly munkaerő-piaci válságot idézhet elő ugyanis a Hajdúságban a kabai cukorgyár bezárása. Az elbocsátások egyelőre 220 főt érintenek, akiket (összesen vagy négyszáz főt) három ütemben szándékoznak elküldeni a cukorgyárból. Ők megkapnak minden törvényes juttatást. Nagyobb kérdés, mi lesz a répatermesztőkkel?
Az első hírek szerint az agrártárca a bezárást követően egy bioetanol-üzem megnyitását támogatná Kabán. A napokban már azt hallani, hogy a minisztériumnak nem áll szándékában ilyen üzemet létrehozni itt, most dolgoznak a programon, és az uniós pályázati lehetőségeket mérlegelik, hogy milyen új üzem beindítása jöhet szóba a környék mezőgazdasági adottságait alapul véve. Szegi Emma kabai polgármester október közepén tárgyalt Gráf Józseffel és uniós ügyekben jártas agrárszakemberekkel. A polgármesternő ragaszkodik ahhoz, hogy - helyi adottságaikat jól ismerve - ők maguk dolgozhassák ki az új gyár létesítésére vonatkozó programot. Agrárinnovációs parkot szeretnének létrehozni. Terveik szerint az új gyár glutén - emberi fogyasztásra alkalmas fehérje - gyártásával, szén-dioxid-feldolgozással, biocsíraolaj-termeléssel és biomasszagyártással foglalkozna. Mintegy nyolcvan embernek adna munkalehetőséget. Megnyitását a jövő év végére tervezik. Kabán egyébként, a cukorgyár bezárásától függetlenül, pár hónapja már megkezdték egy új bioetanol-üzem építését.
Szegi Emma polgármester nemrégiben tartott tájékoztatóján hírül adta: rendkívüli válságkezelő program indítását sürgetik a kormánynál. Elmondta azt is, hogy a kabai önkormányzat 220-250 millió forint helyi adóbevételtől esik el, ami alapjaiban ingatja meg az egymilliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó települést.

Harminc százalék
A kabai cukorgyár bezárása körül kialakult pánik miatt a répatermesztők jelenleg azért küzdenek, hogy minél nagyobb rész jusson nekik a gyártó által kapott uniós térítésből. Az ezzel kapcsolatos megbeszélések első fordulójában a gazdák képviselői a 21 milliárd forintból tíz- helyett harmincszázalékos részesedést kértek. Ha a felek között ennek mértékéről harminc napon belül nem születik megállapodás, a földművelésügyi minisztert illeti meg a végső döntés joga.