Kukoricás haladék Brüsszelből

A változtatás lényege egyszerű. Az Európai Bizottság gabonairányító bizottsága szeptember 28-i ülésén arról döntött, hogy a novemberben induló intervenciós szezonban a korábbiaknál szigorúbb minőségi előírások alapján veszi át a kukoricát. Azért - így szólt a brüsszeli magyarázat -, hogy a kukoricát a silókban hosszabb ideig károsodás nélkül lehessen tárolni. Ezt a hazai gabonakereskedelem egyik legnagyobb szakértője így kommentálta: hát persze, félnek a gabonahegyektől. Van az ügyben tapasztalatuk elég. A szigorítás főképp a magyar termelőknek vág elevenébe: az elmúlt két évben mintegy hatmillió tonna kukoricát adtak át intervencióra, vagyis hazánkban található a teljes uniós kukoricakészlet hatvan százaléka.
A döntést a magyar kormány hivatalos beadványban támadta meg. Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal érvelt, hogy elfogadhatatlan a módosítások időzítése, mert az érintett termelők nem készülhettek fel a változásokra, ráadásul a közösségi piacszabályozás rendszerének érdemi megváltoztatása túlmutat a bizottság hatáskörén. Ami a lényeg: a szigorítással a magyar termelők biztos piaci támaszukat veszítenék el, elesnének a garantált árbevételt megalapozó tonnánkénti 101,31 eurós ártól. (Ez a mai árfolyamon - számolva a költségekkel is - a fizikai piacon nagyjából tonnánként 22-24 ezer forintos árnak felel meg.)
Az ügyben legutóbb, Brüsszelben született határozat értelmében egyelőre nem vezetik be a minőségi szigorításokat, de azok a hosszú távú elképzelésekben továbbra is szerepelnek. Ha ezek ellenére életbe lépnek az új szabályok, akkor a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul. Ugyanakkor, a lassan felébe forduló betakarítás eddigi időjárási körülményei a vártnál kedvezőbbek. Ám változatlanul igaz: ha rosszabbra fordul az idő, e kedvezőtlen fejleménynek hála a magyar termés fele "hivatalosan" uniós betárolásra alkalmatlanná válna.