Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Rugalmasságával tűnik ki a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) támogatási programjai közül a kedvezőtlen adottságú területek támogatása. Szaktanácsadói vélemény szerint ez az egyik legnagyobb előnye az uniós kasszából származó támogatásnak. Az öt évre szóló juttatás nem csorbul akkor sem, ha valamelyik esztendőben a vetésforgóban olyan növényt alkalmaz, amelyre nem jár az anyagi hozzájárulás.
Sokak számára teremtett jó lehetőséget, hogy idén nyáron újra megnyitották az NVT keretében meghirdetett támogatást a kedvezőtlen adottságú területekre (röv.: kat): június 30-ától július 31-éig ismételten bárki beadhatta kérelmét az uniós kasszából származó anyagi segítségre. A tapasztalatok szerint sokkal többen jelentkeztek az ismételt határidőre, mint amennyit az egy hónapnyi "többlettől" várni lehetett.
Mindennek oka egyfelől az volt, hogy korábban sokan töprengtek azon, megéri-e számukra a támogatás igénylése. Bizonytalanok voltak, s nem merték vállalni a pályázat elnyerésével járó kötelezettségeket. Főleg azok mérlegeltek, akik nem szívesen mondtak volna le arról, hogy búzát vagy kukoricát termeljenek az adott területen. Ezt ugyanis a kat előírásai nem teszik lehetővé. Így a termelők egy része eleinte nem találta elég kedvezőnek a kat által felkínált lehetőséget. Szerette volna maga számára nyitva hagyni azt a "kiskaput", hogy a hazai gazdák körében két legnépszerűbbnek számító terményt - búzát és kukoricát - vesse el az esetleges nagyobb haszon reményében. Másfelől voltak olyanok is, akik egyszerűen későn kaptak észbe, s lemaradtak a korábbi határidőről. Most többségükben pótolhatták e mulasztást, s öt évre megszerezhették a jogosultságot a támogatásra.
A kedvezőtlen adottságú területek támogatását öt esztendőn át vehetik igénybe az arra jogosult gazdák. Valamennyi támogatási forma közül ez a legrugalmasabb - vélte a szakértő -, hiszen óriási előnye, hogy nem veszíti el azt a termelő akkor sem, ha a szóban forgó évek egyikében nem felel meg a feltételeknek. Mindezt részletezve, a szaktanácsadó szerint könnyen előfordulhat, hogy a gazda egyik évben kéri a támogatást, aztán a második évben úgy látja, nem éri meg neki. Ha a vetésforgó összeállításakor tartja magát az uniós követelményekhez, ettől függetlenül a harmadik, a negyedik és az ötödik esztendőben újra kérheti a kifizetést a számlájára.
Az ilyen területek megsegítését célzó források, különösen a legelőterületek birtokosai számára, kiváló többletforrást jelentenek, ugyanis megkétszerezhetik az igénybe vett támogatást.
Zala megyében például elsősorban a magasabb összegű támogatásért folyamodtak a gazdák, az alacsonyabb bevételt biztosító változat kevésbé volt népszerű. Ez utóbbi konstrukció esetében sokan úgy gondolták, hogy többet veszítenek, ha nem a biztos hasznot hozó növényeket vetik, mint amennyit a viszonylag kis összegű támogatás hozhat a konyhára. Az Európai Unió ugyanis két külön csoportba sorolja a támogatandó területeket, s amíg az úgynevezett kat 19-esben hektáronként évi 85,9 eurót kap támogatásként a gazda, addig a kat 20-asba soroltak évi 10,94 eurót.
A nyolcszoros különbség miatt fontos tudni, miként különbözteti meg a kedvezőtlen területeket az Európai Unió. A kat 19-esbe azok a területek férnek bele, amelyek egyidejűleg három feltételt teljesítenek: egyrészt alacsony hozamú, nehezen művelhető területek, amelyek csak különösen nagy ráfordítással lennének javíthatók, és amelyek elsősorban külterjes állattartásra alkalmasak. Másrészt az átlagosnál lényegesen alacsonyabb mezőgazdasági teljesítményűek; harmadrészt pedig amelyeken túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységből él a lakosság és egyre többen vándorolnak el a térségből.
A kat 20-asba a különleges hátrányokat szenvedő térségek sorolhatók. Ennek minősülnek a fokozottan savanyú talajok, amelyek esetén ennek mérőszáma meghaladja a 4,5-ös pH-értéket, s így a talaj termőképessége nagymértékben korlátozott. Szintén akadályozza sok növényféleség termesztését a szélsőségesen magas sótartalom, magyarán, ha szikes a talaj. Ez akkor válik kritikussá, ha 0,15 százalék fölé emelkedik a nátriumsók aránya. Az ilyen adottságokkal rendelkező birtokokon kizárólag a nagy sótűrő képességű növények képesek megmaradni. És még azok esetében is számottevő terméscsökkenéssel kell szembenézniük a gazdáknak.
Éppígy megnehezíti a gazdálkodást egy adott területen az, ha kirívóak a vízgazdálkodási körülmények, ami a talaj gyenge vagy éppen nagy vízáteresztő tulajdonságában mutatkozik meg. Ezek az agyagos, belvizesedésre hajlamos, illetve az extrém módon homokos talajok.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu