Mennyi földje van az államnak?

Vagyonát 2001-ben a polgári törvénykönyv módosításával próbálta menteni a magyar állam. Ezzel a kissé szokatlan, kétségbeesett lépéssel a közigazgatás végzetes lemaradását igyekezett korrigálni az akkori parlament, az erre hivatott szervek ugyanis a rendszerváltás óta képtelenek voltak számba venni, hogy milyen termőföldterületekkel rendelkeznek és azok kinek a használatában vannak. Mivel akkor úgy szólt a törvény, hogy tíz év után elbirtokolja a földet, aki azt ennyi ideig megszakítás nélkül sajátjaként használja, félő volt, hogy az állami földek egy részét egyszerűen elbirtokolják, és ez ellen az állam semmit nem tehet, mert azt sem tudja, hol és milyen földjei vannak. A polgári törvénykönyv módosításával állami tulajdon esetében az elbirtoklás idejét tizenöt évre emelték. Ez a határidő idén nyáron járt le.
De miért is okozhatott gondot az államnak, hogy hol vannak saját földjei? A rendszerváltás után megszűnt seregnyi állami gazdálkodó szervezet, szövetkezet. Elhúzódott a kárpótlás és a részarányföldek kiadása. Az ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat két szervezet, az ÁPV Rt., illetve a Kincstári Vagyonigazgatóság gyakorolta. Érdekes módon volt olyan állami termőföld, amely mindkettő nyilvántartásában szerepelt, más területek pedig egyikében sem. 2001-ben ezért hozták létre a Nemzeti Földalapot, és néhány szűk kivétellel minden termőföldtulajdont rábíztak, gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ez a két jogelőd szervezet nyilvántartásainak alapos egyeztetésével, az abból kimaradt földek nyilvántartásba vételével járt, és sikerült nagyjából bejegyeztetni az NFA-t mint az adott területeken az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.
Ezzel azonban az elbirtoklás veszélye nem hárult el minden ingatlan fölül. Idén nyáron egyrészt az erdészeti részvénytársaságok kapták azt a feladatot, hogy tegyenek meg mindent a vagyonkezelésükben található ingatlanok elbirtoklása ellen, és ez ügyben néhány száz jogcím nélküli birtoklót szólítottak fel arra, hogy hagyjon fel az állami tulajdon használatával. A másik rohamlépés, amelyet még a határidő előtt sikerült az NFA-nak megtennie: a hasznosítatlan ingatlanokról, illetve - ahogy az agrártárca lapunknak írt válaszában áll - azokról a földekről, amelyeknek a vagyonkezelővel való kapcsolata kevésbé szoros, rendelkezett. Azaz e földek vagyonkezelői jogát átadták a megyei FM-hivataloknak. A tulajdonról való rendelkezés ugyanis megszakítja az elbirtoklást. Szeptemberben aztán a vagyonkezelői jog bejegyzését leállították.
Arra nincsen válasz, hogy ezek a munkák milyen eredménnyel jártak. Az elbirtoklással veszélyeztetett földterületek száma a minisztérium szerint több tízezer, más források a legutóbbi átíratások esetében százötvenezer helyrajzi számról beszélnek, s egy-egy terület önmagában nem nagy és nem is túl értékes földrészlet.
Nem tudni, hogy a vagyonkezelés nehézkessége miatt milyen termőföldek kerültek ki elbirtoklás révén az állam tulajdonából.