Minta lett a munkanapló

- Meg kell mutatnom valamit! Mert az induláskor, bár a szüleim és főleg feleségem családja révén régebben is dolgoztam szőlővel, ez határozta meg a további sorsomat - mondja Jurecska György, akivel a meleg őszi fényben kocsikázva az egri dombvidéken megállunk egy lila fürtökkel teli táblánál.
- Íme, a cabernet sauvignon. Több mint két hektár - mutatja büszkén az ültevényt. - Életem első saját telepítése. Amikor 1998-ban hazajöttem Németországból, ahol kőművesként dolgoztam évekig, minden összespórolt pénzemet, az FM telepítési támogatásával együtt, ebbe fektettem. Nevettek is falumban: ugyan miért akarok szőlővel gürcölni, amikor egy borkimérésből magától dőlne a lé. Én viszont beleszerettem ebbe a nehéz, de gyönyörű munkába. Életformának tartom, már nem tudnék tőle megválni. Az indulás pedig szárnyakat adott.

Nincs megállás
Az ültetvény hat éve hozta az első termését, kétszáz mázsát szüreteltem, kilójáért 170 forintot kaptam az egri borgazdaságtól. A szaporítóanyag vesszőjét is olyan jól adtam el, hogy ez a szőlőtábla akkor közel négymillió forintot hozott. Onnantól nincs megállásom. Vettem öreg szőlőket, de főleg újakat telepítettem a gaztengerrel borított területeken, zömmel az egri bikavér alapanyagaiként kelendő kék fajtákat. A telepítésekhez állami támogatást igényeltem. A mainál akkoriban kedvezményesebb hitelekből földet, új traktort is vettem a régi mellé. Van egy alkalmazottam, és most durván tizenöt hektáros a szőlőgazdaságom, nagy része már termő.
- Lesz ez még több is?
- Régen a falumban két hektár szőlőre már azt mondták: ez igen! Manapság a borászat egyre nagyobb szőlőbirtokosságra épül, ehhez képest az enyém kicsinek számít. Mégsem tervezem a nagyobb terjeszkedést, mert nem kívánok borászkodni. Az külön tudomány, meghaladná az erőmet. A jelenlegi területem elvileg elég ahhoz, hogy egy család megéljen belőle.
- Említette, hogy a környezetkímélő szőlőművelést támogató növényvédelmi pályázatát csak másodszorra fogadták el. Mi ennek lényege? És mi benne a vonzó, hogy az első sikertelenség nem vette el a kedvét?
- Az első elutasítás még 2001-ben, uniós csatlakozásunk előtt történt. A pályázati előírások majdhogynem ugyanazok voltak, mint a mostaniak. Vagyis olyan vegyszereket, rovarölő szereket, talajkímélő eszközöket használjunk, amelyekkel megóvjuk a környezet természetes állapotát, biológiai egyensúlyát. A régi permetlevek megölték a hasznos élőlényeket is, elszennyezték a talajt, szermaradványokkal telítették a szőlőt. Visszatérve az elutasításra, nem vettem a szívemre, mert akkoriban ehhez még volt olyan mértékű uniós támogatás, mint napjainkban. Korlátozott hazai források álltak rendelkezésre, ami leszűkítette a támogatandók körét. Az én pályázatomat például jónak ítélték, mégis elutasították, mert elfogyott a pénz. A következőt azonban, amit 2004-ben tíz hektárra adtam be, már simán elfogadták. A pályázat öt évre szól, a növényvédelmi támogatást az ellenőrzések után évente fizetik, hektáronként mintegy kilencvenezer forintot. Ha lejár a terminus, újból pályázom, a mostaninál még nagyobb területtel.

Szalma a szőlőben
- Ha jól értem, a gazdának kell megelőlegezni a növényvédelem költségeit. Drágábbak a "zöld" szerek a hagyományosaknál?
- Ennek nincs jelentősége, mivel a szereket úgyis megvenném. Egyébként pedig nem drágábbak, legalábbis nem mindegyik. Ez a támogatás nemcsak a jövőnek hasznos, a termelőnek is. A szerköltségek háromnegyedét fedezi. Aki már olyan tételben gazdálkodik, mint én, mindenképpen érdemes erre pályáznia, hiszen minimális az elutasítás esélye. Legfeljebb visszavonják, ha a termelő nem tartaná be az előírásokat. Ilyesmiről én még nem hallottam, pedig a falumban legalább négyen-öten így művelik a szőlőjüket.
- Nem csökkenti ez a módszer a termés hozamát?
- Ha ügyes az ember, nem. Ezen a táblán például látható, hogy mindenütt kaszálom a sorok közét is. Ez még nem uniós előírás, bár gyanítom, nemsokára az lesz. Nyáron kint jártam a Rajna-vidéken, ott tapasztaltam, milyen hasznos szalmával lefedni a gazt, ami a talajt is védi a csapadék miatti eróziótól. Az időjárásunk egyre szeszélyesebb, az idei különösen az volt, a bő égi áldás utáni kánikula pedig kedvez a kártevőknek. Kétségtelen, hogy a hagyományos "kemény" szerek jobban megvédik a szőlőt. A területet ellenőrző növényvédelmi szakemberek kivételes esetben engedélyezhetik "áthidaló" szerek használatát, de igazából csak a "zöldekkel" lehet biotisztaságú bort készíteni a szőlőből.

Pályázat esőben
- Nehéz egy ilyen pályázatot megírni?
- Sokkal könnyebb, mint például telepítésre. Esős időben pár óra alatt kész. Nekem megkönnyíti a helyzetemet, hogy egy növényvédelmi tanfolyam után elvégeztem a mezőgazdasági szakközépiskolát is. Inkább attól áll égnek a szőr a gazdák hátán, hogy minden elvégzett gyomirtásról, a növényvédő szerek használatáról, a zöldmunkákról naprakész munkanaplót kell vezetni szeptemberig, majd december végéig leadni. Az ellenőrzéseken kívül ez is követelmény ahhoz, hogy a támogatást megkapjuk. Én sem örülök neki, de már olyan rutinom van, hogy aki jól végzi a dolgát, csak éppen utál körmölni vagy irtózik a papírmunkától, az időnként az én naplómat kéri el mintának.