Más nem csinálja meg!

- Két szemszögből olvastam az NFT2-t. Egyrészt mint ellenzéki szakpolitikus, másrészt mint városi és kistérségi vezető. Szakpolitikusként azt figyeltem, hogy mit tennék másként, polgármesterként pedig azt, hogy milyen feltételekhez kell alkalmazkodni. A második Nemzeti Fejlesztési Tervtől én nem azt vártam, hogy kiderüljön, milyen projektre mennyi pénz lesz, hanem azt, hogy világosan megmutassa az országos fejlesztési irányokat. Ez a vágyam nem teljesült. A terv sok nagyberuházást, infrastruktúra-fejlesztést jósol, ami engem, vidéki polgármestert nem feltétlenül boldogít. Ugyanis az a gond, hogy a keret infrastruktúra önmagában kevés, a térség megtartó erejét nem növeli, ha nincs átfogó munkahelyteremtés, vidékfejlesztés és falufejlesztés. Most úgy tűnik, hogy Mórahalmot egy ivóvízminőség-javító országos programba tudjuk bepréselni, ami ugyan megszabadít minket az arzénes víztől, viszont felveti a problémát, hogy mit kezdjünk majd az arzénes szennyvízmaradékkal?
- Azért feltételezem, hogy Mórahalom ezután sem marad pályázati források híján. Milyen tanácsot adna egy másik polgármesternek?
- A városfejlesztés egyik feladata, hogy a döntéshozók meghatározzák, mit szeretnének elérni. Mórahalmon mi a turisztikát, a városi címmel járó szolgáltatások ellátását és a gazdaságfejlesztést helyeztük a középpontba. Amikor pályázunk, e célokat vetjük össze azokkal a célokkal, amelyeket a pályázatot kiíró megfogalmazott. Most az NFT2 esetében kevés az átfedés a város és az országos célok között, de reméljük, hogy ez a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv esetében másképp lesz.
- Ennyi lenne a titok?
- A titok nem kizárólag a pályázati technikában van, hanem inkább a pályázat mögötti partnerségben. Az ország fejlesztéséért ma felelősséget az önkormányzatok tudnak vállalni. Országos szinten a politikai együttműködés hiánya a fejlesztési ügyekre nézve káros, ugyanis a politikai pártoknak legalább a helyzetértékelésben és az elérendő célokban egyet kellene érteniük. Erre a pártpolitika jelenleg képtelen. Ezért kell az önkormányzatoknak összefogniuk. Mórahalom például úgy tudja biztosítani fejleszthetőségét, ha partnerséget képez Szegeddel. Így településünk céljait egy nagyobb egység céljaiban helyezzük el. De Szeged, úgy tűnik, csak a körtöltésen belül tervezi a régióközpont fejlesztését.
- Azért Mórahalomról is elég sokszor hallani, hogy elszívja az összes pályázati pénzt a térség elől.
- Én is sokszor szembesülök ezzel a váddal. Ezzel szemben a megyei területfejlesztési források felhasználásából Mórahalom kivonult. Mi regionális és országos szintű forrásokra pályázunk, amiben, mondjuk, a nyolcszáz lelkes Öttömös nem tudna részt venni. Másfelől több olyan fejlesztést Mórahalom hajt végre, ami a kistérség vagy a Mórakert Szövetkezet érdekében érvényesül.
- A Mórakert Szövetkezetet sem könnyű elválasztani az önkormányzattól.
- Ezt is gyakran megkapom kritikaként: hogy Nógrádi mindent kézben tart. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtt, amikor huszonöt évesen polgármester lettem, még abban sem lehettünk biztosak, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelést meg lehet menteni. Most a Mórakert Szövetkezetnek nyolcmilliárdos árbevétele van, ami a kistérségi kertészeti alapanyag-termelés versenyképességét bizonyítja. Tíz év kellett, hogy megtanítsuk a termelőket a minőségre, a minőségbiztosításra, az agrárlogisztikára. Ehhez volt szükség a termelői közös infrastruktúrára, magára a Mórakert Szövetkezetre. Most azon vagyunk, hogy egy ötfős pályázatíró csapatot állítsunk fel, amely az önkormányzat finanszírozása mellett írja majd a pályázatokat a Mórakert gazdáinak. Most már a magángazdaságok fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Tudni kell ugyanakkor, hogy egyetlen gazdaság megmentése is iszonyatos munka. Nekünk több százat kell helyzetbe hozni.
- Pályázatot írni gazdáknak, pályázni a Mórakertnek, fürdőt üzemeltetni: biztos, hogy ez az önkormányzat dolga?
- Nem feltétlenül, de nem csinálja meg helyettünk senki más. Megértem az olyanfajta polgármesterséget, hogy csak intézményműködtetés és a helyi demokrácia az önkormányzat feladata, de az én felfogásom szerint ennél jóval többet tehetünk. Kapok hideget-meleget ezért is, meg azért, mert az önkormányzat négy közhasznú társasága a piacon magáncégekkel versenyez, és bevételt termel. Csakhogy vannak vállalt feladataink, és ezekhez biztosítani kell a bevételt.

Életút
Nógrádi Zoltán 1993-ban, az agrártudományi egyetem elvégzése után tért vissza Mórahalomra. Sok lehetőséget nem tartogatott a falu, de mivel előbb a téesz, később a város ösztöndíjával végezte a tanulmányait, édesapja azt mondta neki: nem kódoroghat összevissza a világban, amikor itt, helyben a család már kiépített valamit, illetve a város is beruházott a taníttatásába. Munka viszont csak a városházán volt: mezőgazdasági szakreferensként alkalmazták a fiatalembert, és egy évvel később, kilencvennégyben már polgármesterré választották. A huszonöt éves polgármester egyenként könyörögte be a nagyobb helyi gazdákat abba a társulásba, ami ma a nyolcmilliárd forint forgalmat bonyolító Mórakert Szövetkezet.