Csíkvarsai csodák Csákváron

Amíg Viszló Leventével Csákvár vidékét jártuk, mindvégig a fejemben motoszkált: vajon mi lehet az a csíkvarsa, amiről egy környékbeli mélyfekvésű rét a nevét kapta. Amit e sorok írója a beszélgetés végére megtudott, azt e cikk elején továbbadja a Tisztelt Olvasónak. Nos, a csíkvarsa nem egy ősi település nevét őrző határrész, hanem néprajzi fogalom. Azt az eszközt, a varsát jelöli, amivel eleink a lápokban nagy tömegben tenyésző csíkot halászták.

GazdálkodásT. Dögei Imre2006. 12. 22. péntek2006. 12. 22.
Csíkvarsai csodák Csákváron

A Vértes lábánál elterülő Zámolyi-medencében fekvő Csíkvarsai-réten 1997. óta ismét magyar szürke gulya legel. A Pro Vértes Közalapítvány ekkor élesztette fel az évszázados hagyományt. A valamikori szilaj gulyát ugyanis 1897-ben egy másik majorba telepítette át innen Esterházy gróf uradalma. A fejedelmi jószágok az esztendő zömét napjainkban is a szabad ég alatt töltik, csak a legzordabb téli napokon szénáznak a körbálakazlakkal övezett karámokban - tájékoztat a közalapítvány elnöke, miközben a szürkék távoli téli szállásán nézelődünk.
- Tíz esztendőbe tellett, mire a 600 tulajdonostól szántórészarányban megvásárolt földeket miniszteri különengedéllyel az itteni természetvédelmi területre nevesítették - utal a kétezer hektárnyi birtok kialakításának sziszifuszi munkájára Viszló Levente. - A közalapítvány jelenleg Csákvár község legnagyobb állattartója, ám korántsem ezzel a céllal jött létre. Csakhogy a fű nőtt, jószág pedig nagyon kevés volt a környéken. Így aztán az állattartó-természetgazdálkodó tevékenység ösztönzött bennünket az Esterházy-örökség újjáélesztésére.
Bármilyen hihetetlennek is tűnik, de a közalapítvány elnöki teendőit társadalmi munkában végzi Viszló Levente, aki immáron huszonhatodik éve a Duna-Ipoly Nemzeti Park köztisztviselőjeként, természetvédelmi őrkerület vezetőjeként keresi kenyerét. Amióta az eszét tudja, a környezettel harmóniában lévő gazdálkodást hirdeti. Az elmúlt negyedszázadban nem egyszer "csapágyasnak" titulálták emiatt, a közalapítvány működésének másfél évtizede mégis őt igazolta.
- Szerencsés vagyok, hiszen nem ért utol a túlzottan előreszaladók múltbéli sorsa - dől hátra székében. - Nem köveztek meg, és nem is vetettek máglyára. Az induláshoz türelmes tőkére volt szükség. A kezdeti időkben családom és barátaim anyagi segítségére támaszkodtunk, hiszen a pályázati pénzeket utólag fizetik. Közalapítványunk azonnal hasznosítja kísérleti, úgynevezett monitoring programjainak eredményeit. A gulyák legeltetését és a kaszálások idejét a védett növény- és állatfajokhoz igazítjuk. Az idén például csak szeptember végén kaszálhattunk a haris másodköltése miatt. A gyepek kaszált részei között hagyott búvósávok élővilágra gyakorolt hatását 2006-ban kezdtük vizsgálni.
A Pro Vértes önálló gazdálkodást folytat. Bevételeik legnagyobb részét a területalapú, illetve az agrár-környezetgazdálkodási támogatások teszik ki.
- Eljött az az idő - fogalmaz Levente -, amikor azért fizetnek, hogy "ne csináljunk semmit".
A helyzet nyilvánvalóan nem ennyire egyszerű, hiszen évente tíz-tizenkétezer körbálát készítenek. A fölösleges szénát eladják. Ötszáz szürkemarhájukból kétszáz tehén alkotja a törzsgulyát. A féléves üszőborjak keresettek, darabonként 150-200 ezer forintot kapnak értük. A bikákat kiherélik, a tinógulya két-három évig "dolgozik" a legelőn, majd bérvágatás keretében belőlük készül a Csíkvarsai Csípős Csodafalat névre keresztelt szürkemarha-szalámi. Magam is megkóstoltam, s érezni véltem benne a nemzeti színű szalaggal ékített ismertetőben leírt "természetes gyeptársulások fűszer- és gyógynövényeinek" köszönhető egyedi élvezeti értéket.
- Ne gondolja senki, hogy feltaláltuk a meleg vizet. Csupán átvettük eleink szemléletét, kiegészítve korunk technikájával - jelzi az elnök, hogy pontosan tudja helyüket a világban. - A lápi réteket ezen a vidéken régen is aratás után, augusztusban kaszálták. Akkorra nőtték ki magukat a jellemző fűfélék, mint például a lápi nyúlfarkfű. Naponta kétszer is kalapálni kellett a kaszát - mesélik a régiek. A keményszárú széna tápanyagokban gazdag, szívesen eszik a jószágok.
A Pro Vértes természetesen nem egy nagygazdaság a sok közül. Olyan üzem, amelyikben a természetvédelem érdeke megelőzi a gazdálkodásét. A föld birtoklásával kötelezettségek is járnak. Igyekeznek helyreállítani a térség kultúrtörténeti, néprajzi értékeit, hogy az ide látogatók legalább pillanatnyi betekintést nyerjenek egy rég letűnt, ám mostanában megújuló világ mindennapjaiba.

Küldjék a gazdálkodási naplót!
Az FVM agrár- és vidékfejlesztési főosztálya fontos határidőre emlékezteti az NVT agrár-környezetgazdálkodási, illetve kedvezőtlen adottságú területek jogcímeinek támogatottjait. Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló FVM-rendeletek szerint a gazdálkodási napló egy aláírt másolatát minden év augusztus 31. és december 31. között a következő címre kell elküldeni: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.). Kivétel a 2005/2006 gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló, aminek beküldési időszaka - ugyancsak az előző címre - 2006. október 1. és december 31. között esedékes.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek