Dudaszóra jönnek a tehenek

Vásott gyerekként harismadarat fogdosott. Kőművesnek készült, kutyaólat épített, mégis kertésznek tanult Sátoraljaújhelyen. A helyi téeszből lett munkatársa a Nógrád megyei FM hivatalának, s doktorátust szerezve tudását ma külterjes marhatenyésztésben kamatoztatja.

GazdálkodásKeresztény Gabriella2006. 12. 08. péntek2006. 12. 08.
Dudaszóra jönnek a tehenek

- Az Ipoly-völgye a szülőföldem! - mutat körbe a hegyvonulatok karéjában lévő ludányhalászi határban Döbrei Tamás. - Ez a vidék korábban magyartarka húsmarháiról volt híres, s ennek hagyománya szerencsére megmaradt. Amikor a ludányhalászi téesz 1982-ben megszűnt, ahol növénytermesztőként és elnökhelyettesként is dolgoztam, négyszáz magyartarkája volt, a háztájikban meg ennek a kétszerese. Szülőfalumban ma az ezernél is több marha négy-öt tulajdonosnál van. Közülük az én állományom, mintegy száz jószág növendékekkel együtt, a legkisebb. De a majdnem rideg tartásban 97 hektár legelő ennyit bír el.
A területet villanypásztor keríti. Emberre veszélytelen, de a kíváncsi borjak orrát az áram eléggé megcsípdesi ahhoz, hogy többször ne próbálkozzanak. Amint Döbrei Tamás rátenyerel a dudára, a téli kopár dombokon szétszórtan ácsorgó tehenek szinte egyszerre indulnak felénk.
- Kajareflex - mosolyog a gazda, mert az állatok nem emberi társaságra, hanem szénára vágynak. Az állomány meglehetősen tarka, nemcsak magyartarka mivolta által. Van itt zsemlyeszínű, orráig rozsdabarna, szinte mindenféle küllemű jószág. Abban egyformák, hogy jóltápláltak, különösen a három tenyészbika.
- A gyepgazdálkodás mellett sokan őshonos állattartással pályáztak az agrár-környezetgazdálkodási programra. Ön a legelőjére támogatást nyert, viszont kitartott a magyartarkák mellett, amelyek ugyan részesülnek uniós pénzből, de más címen. Hogy is van ez?
- A magyartarka is őshonos, de csak a szürkemarhát támogatják. Az én állományom kezdetben kizárólag magyartarka volt. Gazdálkodásom úgy indult, hogy először kárpótlással, vásárlással, bérléssel összejött 97 hektárnyi legelőnk, aminek szénáját lovardáknak értékesítettük. A tehéntartásba akkor vágtam bele, amikor a legelőhöz hasonló módon 67 hektár szántónk is lett a takarmánytermesztéshez. Később kísérletképpen "besoroltam" olyan külhoni húsfajtákat, mint az angus, hereford, charolais, és kereszteztem is őket. Kiváló utódokat produkáltak! De most szeretnék visszatérni a tiszta magyar vérvonalhoz.
- Miért?
- Tessék összehasonlítani azt a magyartarka, kétszer ellett tehenet a vele egyidős angussal! A magyar jóval testesebb. Dolgoztam vágóhídon is, tapasztalatból tudom, zsírtartalom szempontjából jobb a hazai fajta. Egy angusban 400 kiló fölött már jóval több a fagygyú, bár egyéb gond nincs vele. Roppant igénytelen, legelőkészsége, gulyaszelleme kiválóan alkalmas a külterjes, vagyis extenzív tartásra. Az én teheneim csak havazáskor húzódnak az istállóba. Még télen is gyakran ennél a nagy trágyadombnál melegednek, aminek tetején most éppen fotós kollégája egyensúlyoz, mert a trágya éréskor hőt termel.
- A trágya hasznosításához is lehet uniós pénzre pályázni.
- Igen tudom, állatjóléti, állathigiéniai és állattartó telepek korszerűsítése címén. De extenzív tartásnál nem termelődik annyi, hogy gondot okozna. Érlelés után mindig szétterítem a szántón, a legelőn meg bőven elég, amit a tehenek szétpotyogtatnak. A korszerűsítésnél most a legfontosabb az istálló padozatának lebetonozása.
- Szántóra nem akart, gyepgazdálkodásra viszont 97 hektár legelőjével sikeresen pályázott. Szigorúak a támogatás feltételei?
- Tavaly pályáztam, s az ötéves ciklusban évente és hektáronként 14 700 forintot fizetnek. Nagyon örültem, mert a szabályok betarthatóak. Tilos műtrágyázni, és tisztán kell tartani a területet. Ennyi! Itt nem is látni bokrokat, kórókat! Amit az állatok meghagynak, azt fűkaszával, szárzúzóval vágjuk le. Ilyen programnál a szénahozam a természettől is függ. Ha kitartó az Ipoly áradása, mint például az idén, kevés és gyenge minőségű a szálastakarmány. Ha tavasszal csak megöntözi, hektáronként 60-70 mázsa kiváló minőségűt is kaszálhat. Feltétel még, hogy óvjuk a vidék fokozottan védett madarait. Például a haris fészkelőhelyeit. Ez nálam lelkiismereti kérdés is. Mert kölyökként bizony visszaéltem azzal, hogy a nyári hőségben nem bírtak futni, és sorra fogdostam őket. A haris egy évtizedre el is tűnt innen. Most értem meg, 56 éves koromban, hogy ismét láthassak néhányat.
- Említette, hogy húsmarháira is igényelt uniós támogatást.
- Ez kizárólag tiszta fajtájú húsmarhák anyaállataira, illetve 8 hónapnál idősebb, nőivarú egyedeire adható. Összesen 74 jószágomra ebben az évben darabonként 38 ezer forintot kapok. A támogatás elvileg öt évre szól, de évente kell benyújtani a kérelmet. Alapfeltétel a már említett genetikai tisztaságú egyedek vagy azok kereszteződéseinek a megléte, ezt szigorúan ellenőrzik. A másik feltétel, hogy a támogatott jószágállomány létszáma legalább hat hónapig nem változhat. Addig eladni, levágni nem szabad, ha elhullik, pótolni kell, különben visszakérik a támogatást.  E vidéken - tudom, hiszen számos pályázat megírásában segítettem - sokan éltek a lehetőséggel. Akinek van három megfelelő tehene, már sikerrel pályázhat. Ez a minimum.
- Viccel? Már három elég? És mi a felső határ?
- Az elvileg nincs, gyakorlatilag 97 ezer jószág, vagyis az országos kvóta. Húsmarhatartásnál nyilván nem három tehén a kifizetődő. Én társultam a kaposvári húsmarhatenyésztők egyesületéhez, és mint egyesületi tagok, létrehoztunk egy beszerző és értékesítő szövetkezetet is, ami élősúlyban, kilónként bruttó 800 forintért veszi át tőlem a vágóállatot, ami jó ár.
- Nem jutott eszükbe, hogy termelői csoportként is pályázzanak?
- Dehogynem! Most van folyamatban a szövetkezet termelői csoporttá alakulása. Ennek támogatását évi 500 milliós árbevételhez kötik, amit el fogunk érni.
- Kőműves helyett kertész, agrárszakember, végül gumicsizmás szarvasmarhatartó lett. Mozgalmas pálya.
- Parasztvér nem válik vízzé! Anyai nagyapám még hetven év fölött is gazdálkodott. Először csak eltűrte, hogy pulikutyaként kövessem a határba, mert érdekelt, mit eszik a tehén, honnan jön a tej, hogy születik a kisborjú. Később, tizenöt unokájából egyedüliként, már hívott is magával: "Induljunk, fiam!" Nekem a gazdálkodás, a természet közelsége létszükséglet. Balassagyarmaton lakunk, feleségem vegyészmérnök, lányunk könyvelő. Akkor jó a napom, ha nyáron reggel fél ötkor kijövök. Bámulhatom a hegygerinc fölötti hajnalpírt, a felszálló páragomolyokat, és beszívhatom a föld illatát.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek