Génvita élesben

Sok vita folyik a géntechnológiával módosított növényekről. Ismert, hogy az unió tagországai eleinte elzárkóztak azok termesztésétől, 2003-ban azonban változott a helyzet: az EU fajtalistára vett 17 GM kukoricát, és a nemzetekre bízta a bio-, a hagyományos és a génmódosított növények egymás mellett termesztésének jogi szabályozását. Erre hivatott a koegzisztencia törvény, amelynek előírásai nehezítik a génmódosított fajták termesztésbe vonását.
Miközben sok gazdálkodó túlságosan szigorúnak tartja a termesztés feltételeit (aggályok vetődtek fel például a kötelező védősávok kialakításával kapcsolatosan), és az akadémikusok közül többen féltik a csúcstechnológia jövőjét, addig a szakemberek azzal érvelnek, hogy gazdasági előnyt jelent hazánk GMO-mentessége, amelynek megszűnése veszélybe sodorná az ökológiai gazdálkodásunkat, a kukoricaexportunkat, a vetőmagtermelésünket. Más kérdés, hogy a génmódosított kukorica gyakorlatilag eladhatatlan Európában, ahol inkább a vegyszermentesen termesztett (bio)növényekre van igény.
A magyar fogyasztókat a génkezelt növények-élelmiszerek esetleges nemkívánatos hatásaitól védő törvény módosításán túl született egy olyan országgyűlési határozat is, amely a 2005 januárjában hozott magyar moratórium (védzáradék a MON 810 kukoricafajta köztermesztésbe vonása ellen) fenntartása mellett szorgalmazza azon géntechnológiával módosított növényfajták hazai bevezetés előtti környezeti hatásvizsgálatát, amelyeket már engedélyeztek, vagy engedélyezésük folyamatban van az EU-ban. Minderre elővigyázatosságból van szükség, mivel nem tudni pontosan, hogy azok köztermesztésbe vonása milyen hatással lenne az emberre és a természeti környezetre. A vizsgálatok ugyanis lehetővé teszik a technológia hosszú távú környezeti, ökológiai és humán-egészségügyi hatásainak nyomon követését.

Hívek és ellenzők
Míg Amerikában minden további nélkül engedélyezik a növények génkezelését, addig Európa lakosságának 70 százaléka hallani sem akar génmódosított élelmiszerekről. Az unió két éve megszüntette a génmódosított élelmiszerek behozatali tilalmát, de ez még csak papíron teljesült. Több tagállam - köztük Magyarország is - ugyanis különféle környezetvédelmi, mezőgazdasági, élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva továbbra is fenntart bizonyos nemzeti tilalmakat. Eközben az Európai Bizottság az érvényben lévő közösségi szabályozás szerint sorra engedélyezi génkezelt termények, például kukorica- és szójafajták importját. Míg Amerikában minden további nélkül engedélyezik a növények génkezelését, addig Európa lakosságának 70 százaléka hallani sem akar génmódosított élelmiszerekről. Az unió két éve megszüntette a génmódosított élelmiszerek behozatali tilalmát, de ez még csak papíron teljesült. Több tagállam - köztük Magyarország is - ugyanis különféle környezetvédelmi, mezőgazdasági, élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva továbbra is fenntart bizonyos nemzeti tilalmakat. Eközben az Európai Bizottság az érvényben lévő közösségi szabályozás szerint sorra engedélyezi génkezelt termények, például kukorica- és szójafajták importját.