Szexcsapda nélkül nem megy

Az agrár-környezetgazdálkodási (akg) célprogrammal felvetődött az igény, hogy a növényvédelmet hatékonyabbá kell tenni, de olyan módon, hogy egyszersmind a szigorúbb előírásokat is be lehessen tartani. Így felértékelődött az, ha valaki előre meg tudta mondani, mikor és milyen szert érdemes kiszórni.

GazdálkodásTanács Gábor2006. 12. 01. péntek2006. 12. 01.
Szexcsapda nélkül nem megy

- Ha előre tudom, mikor jön a peronoszpóra, hatékonyabb lesz a védekezés - summázza vállalkozásának lényegét Kujáni László növényvédelmi szakember. A Kujáni Kft., melyet feleségével ketten működtetnek, az akg célprogram indulása óta működik: egyik lényegi tevékenysége a növényvédelmi előrejelzések készítése.
- Ez a szakma legszebb része - magyarázza Kujáni. A feladat abban áll, hogy a mezőgazdasági területről be kell gyűjteni bizonyos meteorológiai adatokat, azután ezeket elemezzük. Az adatokat automata meteorológiai állomások adják, amelyek interneten küldözgetik mérési eredményeiket. Így aztán a növényvédelmi szakember a számítógépén látja, hogy az általa ellenőrzött földeken mekkora a páratartalom, a talajhőmérséklet vagy éppen a levélnedvesség. Bizonyos veszélyekre már maga a számítógépes program is felhívja a figyelmet, másokra viszont a növényvédelmi szakembernek kell odafigyelnie, aki az eredményeket értékeli.
- Rendszeresen tartok tanfolyamokat gazdáknak, és gyakran kiderül, fogalmuk sincs alapvető dolgokról - meséli Kujáni László. - Egyszer egy fórumon megkérdeztem, hogy kirakták­e már a szexcsapdákat? Mindenki csak vigyorgott. Pedig a szexferomoncsapda környezetkímélő, hatékony védekezési mód. A nőstény illata vonzza a hím rovarokat egy ragacsos lapra. Elképesztő, hogy még ma is mindenféle termelési technológiák terjednek szájhagyomány alapján. Ezeknek a pesti nagybani piac a melegágya, és vagy teljesen helytállóak, vagy kipusztul tőlük az egész ültetvény.
A program magával hozta az integrált növénytermesztés és az ökogazdálkodás címén felvehető támogatásokat. Ez azt is jelenti, hogy a növényvédő szereket három kategóriába osztották. A piros jelzéssel ellátott szereket nem használhatják azok, akik a célprogramban részt vesznek, a sárga jelzésűeket csak korlátozott mértékben, a zöld jelzésűek esetében viszont szabad a gazda. A legerősebb szerek rendszerint azért kerülnek tiltólistára, mert a megcélzott kártevők, gombák, illetve mikroorganizmusok mellett hasznos élőlényeket is elpusztítanak vagy általában nagy környezeti terhelést képviselnek. Például egy rovart ki lehet pusztítani piros szerrel, de ugyanezt az eredményt elérhetjük úgy is, hogy jókor permetezünk tojásölő szerrel vagy kitinszintézist gátló anyaggal, ami a megcélzott kártevőn kívül más élőlénynek nem árt. Az ilyen szereket azonban meghatározott időpontban kell kiszórni, hiszen a tojásölők egy nagyobbfajta lárvának meg se kottyannak. A növényvédelmi előrejelzés - amelynek az igénybevétele az integrált növénytermesztésben kötelező - éppen arról szól, hogy a termelőnek megmondja a szakember: most kell aknázómoly ellen permetezni, méghozzá ezzel a szerrel vagy hatóanyaggal, mert ez nem sérti az akg rendelkezéseit.
A növényvédelmi előrejelzés szolgáltatásának módjában vannak különbségek. Kujániék például sms-ben, e-mail-ben és faxon értesítik a gazdákat, hogy mikor milyen szert kell kijuttatni. A szolgáltatás területhez kapcsolódik: ahova a szaktanácsadó kihelyezte a meteorológiai állomásokat, onnan már megkapja a szükséges adatokat. Alapvetően két oka lehet valakinek, hogy erre előfizessen: ha az illető például integrált növénytermesztést vagy ökológiai gazdálkodást folytat, akkor muszáj valakitől igénybe vennie a szolgáltatást. A másik ok a gazdaságosság: amennyiben naprakészen tudjuk, mikor lehet még csírájában kiiktatni a bajt, a védekezést olcsóbban megúszhatjuk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek