Fagyba vész a termés java?

Úgy áll a dolog, hogy az idén nagy baj lesz. A gyümölcs- és szőlőtermés több mint fele elvész, mert az eddigi meleg miatt a rügyek fejlődése már most március közepei, végei állapotot ért el. Sok fa, cserje rügyei már duzzadtak, vagyis megkezdődött a virág- és levélkezdemények fejlődése, növekedése. Ilyen állapotban a mínusz öt-tíz fokos hideg már kárt okoz. Majdnem biztos, hogy a repcetermesztők gyalázatos évet zárnak: januárban virágzott az olajnövény, holott rendes esetben csak kilenc levelének kellene lennie.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács igazgatója információi szerint Németországban, Olaszországban és Franciaországban elviszi a fagy a termést. Mondhatni nem lesz meggy, cseresznye, barack, szőlő, lekvár, befőtt, bor és pálinka.
Nagy kérdés, megjön-e a remélt nagyobb havazás, s a hótakaró megmarad-e a földeken. (Ausztriában, Svájcban már a hét elején havazott, volt terület, ahol egy nap alatt csaknem harminc centiméteres hó esett.) Ha igen, akkor a februárban szokásos nagyobb fagyok az őszi vetésű növényekben - a repce kivételével - nem tesznek kárt. Az ültetvények - szőlők, gyümölcsösök - nagyobb része azonban így is védtelen marad.
Az Európa egészére kiterjedő terméskiesés vélhetően olyan mértéket ér el, hogy azt a tengerentúlról kell majd pótolni. A portugál, spanyol, görög, olasz termés képtelen lesz fedezni az igényeket. Vagyis Európa gyümölcsimportra szorul az idén. Csakhogy ennyi felesleges gyümölcs más kontinensen sem terem, így szinte biztos, hogy az egeket fogja ostromolni a csonthéjasok és a szőlő ára a nyári, őszi szezonban. Ezek az árak viszont nem képesek pótolni a jövedelemkiesést. Ezért már most azon gondolkodnak a kertészek, hogy valami központi kártérítési, kármérséklési eljárást kezdeményeznek egyrészt az egyes államok kormányainál, másrészt az uniónál.
A mezőgazdaságban tehát biztosan több tízmilliárd forintos kárt okozott az eddigi meleg. Ráadásul egy sor kórokozó és kártevő állománya nem gyérült, sőt újabbak jelenhetnek meg az országban. Ezért aztán tavasszal akár duplájába is kerülhet az ezek elleni védekezés költsége.
Ugyanakkor tízmilliárd forintokat spórolt eddig meg a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a központi költségvetésnek az enyhe tél. A kormányzat eddig három és fél milliárd forintot takaríthatott meg a kisebb fűtésszámlák miatt a gáz- és távfűtésdíjak támogatásán. Családonként tíz-húszezer forinttal kevesebbet fizettek eddig a fűtésre.
Kutatók szerint ugyanis a külső hőmérséklet egyfokos emelkedése egészében véve mintegy hat százalékkal csökkentette az energiafelhasználást, a gázfelhasználók körében akadt, aki húsz százalékkal kevesebb gázt fogyasztott.
Forintmilliárdok maradtak önkormányzatok, útkezelő társaságok pénztárcájában csak azért, mert a felfagyások miatt alig keletkezett kátyú az utakon ezen a télen. Az ország úthálózata körülbelül harmincezer kilométernyi. Tavaly kilométerenként tíz kátyúval kellett számolni, most csak három és féllel. A hideg beköszöntével persze vélhetően ennek a kedvező állapotnak egy csapásra vége lesz. Milliárdokat hozott az építőiparnak az eddigi enyhe tél: nem kellett leállni a beruházásokkal, a hideg nem rontotta a minőséget, a munkálatokkal a tervezetthez képest gyorsabban elkészülhetnek. A Hankook dunaújvárosi gumigyár például már márciusban megkezdheti a termelést, feltéve, ha "Tél tábornok" nem lesz túl kitartó, és a tavasz időben jön el.