Piac ott, támogatás itt

Röviden így summázható az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottságának álláspontja a közösség 2004. évi bővítéséről. Tabajdi Csaba jelentését az akkori tíz új tagállam mezőgazdaságának csatlakozási tapasztalatairól a múlt héten nagy többséggel elfogadta a testület.
Brüsszelben a jelentést kezdeményező, hazai EP-képviselő a szavazást követően magyar újságíróknak elmondta: eddig csupán az agrárgazdaság terén végezték el a bővítés részletes elemzését. Az előzetes félelmek ellenére a tízek megjelenése semmilyen zavart nem okozott az unióban, noha a régiek védzáradékokkal igyekeztek bebiztosítani saját piacaikat. Azok érvényesítésének azonban még a lehetősége sem vetődött fel.
Bár látszólag mindenki nyert, a régi 15 tagország gazdái mégis "egyenlőbbek" a csupán elvileg egyenlőnek számító újak gazdálkodóinál. A brüsszeli költségvetésből ugyanis az idén ez utóbbiak csupán amazok támogatásainak a harmadát kapják. Tabajdi Csaba dermesztő példaként említette, hogy az EP nyugat-európai képviselőinek egyike-másika eddig mit sem tudott erről a hátrányos megkülönböztetésről. A csatlakozási megállapodás ugyanakkor a csökkentett összeg mellé "nagyvonalúan" megengedte a nemzeti kiegészítést (top-up), ám ez a társfinanszírozás jócskán megterheli a csatlakozók egyébként is gondokkal küszködő költségvetését.
A bővítést követően Lengyelország és még néhány állam az unión belül lényegesen növelte agrártermékeinek kivitelét. Magyarország viszont sokat vesztett piacaiból, s ebből a szemszögből a csatlakozás legfőbb áldozata. A közös agrárpolitika (KAP) hazánkon kívül Cipruson járult a legkevésbé hozzá a szerkezeti aránytalanságok orvoslásához - csakhogy a szigetországban csekély az ágazat jelentősége. A kedvencnek számító gabonatermelés és a mostohán kezelt sertéshús- és baromfihús-termelés mutatja leginkább az uniós szabályozás "sajátos" logikáját.
A magyar EP-képviselő szerint már most gondolkodni kell az unió további reformjáról, hiszen a 2008-ban esedékes időszaki felülvizsgálat nem sok jóval kecsegtet. Kevesebb pénzből nem lehet több Európát csinálni - fogalmaznak Brüsszelben. Márpedig Románia és Bulgária csatlakozásával még inkább növekedett a KAP felé nyújtott tenyerek száma, a közös asztal kínálata viszont nem változott.

Reform és lobbi
Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság illetékes főbiztosa jelenlétében, a jelentés elfogadásának másnapján az EP mezőgazdasági bizottsága az unió zöldség-gyümölcs-piaci reformjáról tárgyalt. A tudósító láthatta és hallhatta, miként zajlik az unió hétköznapjaiban az oly sokat emlegetett lobbizás. Szinte mindegyik képviselő hazája termékeit hozta szóba. Például: a portugál paradicsomtermesztés összeomolhat, ha a bizottsági reformok megvalósulnak. Aztán: a görög minőségi citruságazatot tönkreteheti a harmadik országokból érkező import. Vagy: az ír gazdák a szupermarketek agresszív piacpolitikája miatt az árak folytonos csökkentésére kényszerülnek. Tömörüljenek a termelők - jegyezte meg ez utóbbival kapcsolatban a főbiztos asszony -, hiszen a szupermarketekkel szemben csak az erős termelői értékesítő szervezetek érvényesíthetik érdekeiket. Üzenet ez a magyar kertészeknek is. Közülük eddig minden ötödik fogott össze saját érdekében, a többiek egyelőre az ördögtől eredő ármánykodásnak érzik a szövetkezést. Napjainkban a könyörtelen kereskedelem végzi el azt, amit az ötvenes években a kényszerű szövetkezetesítés tett meg. Akkor az ideológia, most a pénz nevében...