Szeletelés után feleződés

Addig a Koppenhágában elfogadott program alapján folytatódik az újak, így Magyarország felzárkóztatása, vagyis az uniós területalapú támogatások fokozatos közelítése az egyenlők között az egyenlőbb nyugat-európai országokéhoz. A korábban a világbank tanácsadójaként is dolgozó Csáki Csaba agrárközgazdász szerint az unió teljes költségvetésének felét, több mint negyvenmilliárd eurót felemésztő mezőgazdasági támogatásokat a közösség következő költségvetési periódusában akár meg is felezhetik. A professzor ugyanakkor felhívta a figyelmet: a következő hat-hét év soha vissza nem térő alkalom lesz hazánk életében, hiszen az eddiginél sokkal több uniós pénz érkezik Magyarországra, amit értelmesen kellene felhasználni.
A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új uniós tagállamok sajátos gondja a vidéki szegénység. Nagy kérdés, miként lehetne ezt felszámolni, hiszen a szegények nagyobb része föld nélküli vidéki ember, akik sem a közös agrárpolitika által nyújtott kedvezményekbe, sem a vidékfejlesztés mintájaként emlegetett LEADER programba nem képesek bekapcsolódni. Csáki Csaba úgy véli, nem élünk a fejlődő országokban eredményes, úgynevezett mikrokredit szisztémával sem. Ez lényegében tucatnyi hátrányos helyzetű ember összefogása, akik kisebb áthidaló kölcsönökkel segítik egymást. Magyarország nem egy térségében az uzsorakamatra kölcsönt adó pénzpiaci hiénák már a szociális segély kézhezvételekor kegyetlenül megsarcolják például a roma népességet.
A vidékfejlesztésbe érdemes lenne beemelni a hátrányos helyzetű kistérségek oktatásügyét - válaszolta a szóban sokat emlegetett, ám a cselekvésben annál több gonddal küszködő slágertémával kapcsolatos kérdésre a professzor. A vidéki iskolák sorra megszűnnek, miközben a képzett munkaerő hiánya régiók egész sorában kerékkötője a fejlődésnek - figyelmeztetett Csáki Csaba.