Egérút a tengeriben

Az agrárgazdasági kutatóintézet szerint 2010-ig Magyarországon a búza, a napraforgó és a kukorica közül utóbbinál haladja meg a termelési érték a termelési költséget. Tehát a búzát, a napraforgót illetően csak az uniós, illetve a hazai támogatások adják a jövedelmezőséget - állítja Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A kukorica termelési értéke önmagában véve elég a profittermeléshez, a támogatások csak ezen felül adódnak rá s biztosítanak még nagyobb profitot az ágazatnak.
Nem véletlen hát, hogy a gazdák szorgalmasan termesztik a kukoricát, minek eredményeképpen az elmúlt két évben rekordtermést könyvelhettünk el, tavaly például nyolcmillió tonnával, ugyanakkor itthon csupán négymillió tonnát használunk fel. A feleslegre volt kézenfekvő megoldás az intervenció. Eddig.
Az intervenció igazából a fölösleg levezetésére szolgál. Magyarországon, ahogy beléptünk az Európai Unióba, 2004-ben az intervenciós ár volt a legjobb ár, az vitte föl a termény árát, holott ennek normális viszonyok között a legalacsonyabb árnak kellene lenni. Tehát az unió minimumára itthon már bőven nyereséget biztosított. Ez szúrja - némileg jogosan - Brüsszel szemét. Mindenesetre az tagadhatatlan, hogy az unió 27 tagállamából számosnak, különösen a déli államoknak, szüksége van a magyar kukoricára. Ebben a szezonban ez be is bizonyosodott - állítja Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonaszövetség főtitkára. Tavaly ősz óta nagyon sok kukorica került ki az országból, intervenció sem volt annyi, mint egy évvel korábban. Ha az uniós huszonheteknek nézzük a gabonamérlegét, pontosan kukoricából szorul importra minden egyes évben. A készletek apadnak, lassan már nem is lehet többletről beszélni.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint egymillió hektár alá nem fog menni a kukoricatermelés Magyarországon, és ne is menjen. Ennek van jelene, múltja és jövője. Szerinte az évi nyolc-kilenc millió tonnás termés nemhogy sok - kevés. Az unióban az ott felhasznált mennyiség négy-öt százaléka az, ami nekünk fölösleg. Az állatállomány is megeszi, exportra is tudunk vinni.
A másik fontos tényező, amely megoldást hozhat a feleslegek gondjára a világszerte, különösen az Egyesült Államokban robbanásszerűen beinduló bioetanol-üzlet. Az üzemanyagkénti felhasználásra szánt szeszt Európában gazdaságosan kukoricából lehet előállítani. Ám ez a fejlődő, új iparág komoly kérdéseket vet fel a mezőgazdaságban.
Az Egyesült Államokban már felmerült a kérdés, hogy az egyre inkább fellendülő bioetanol-gyártás nem megy-e az állattenyésztés rovására? De vajon mennyire fenyeget ez a veszély Magyarországon?
Pillanatnyilag biztosan nem, hiszen mindössze ötszázezer tonnányi kukoricát használunk fel ilyen célra. De ha tényleg három-négy millió tonnás igény lesz bioetanol-gyártásra, bizony itt is feltehető a kérdés: mi lesz az állattenyésztéssel? Ha ugyanis a bioetanolgyár felsrófolja az árat, akkor az állattenyésztő is drágán keverheti a takarmányba a tengerit.
Vajon a termelők miként vélekednek erről? Már csak azért is, mert az EU ezt hektáronként 45 euróval támogatja. Bíró György 25 hektáron termel kukoricát Cegléd határában. Hajlik rá, hogy átálljon a bioetanol célú termelésre. "Amit a piac kíván, azt termeljük - mondja. - Azt fogunk vetni, amit kér a gyár. Amennyiben annyi pénzt adnak, hogy megéri, akkor elfelejtjük a takarmánykukoricát, és ipari kukoricát fogunk termelni, nemcsak én, hanem a környéken az összes gazda."

Pénz vidék
A Szabad Föld és az m1 tévéadón futó Pénz vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy az adás legérdekesebb témái közül válogatva bemutat egy-egy riportot.




Az idén nem szűnik meg a kukoricaintervenció
A Mezőgazdasági Bizottság elutasító jelentése komoly siker a kukoricaintervenció eltörlése elleni küzdelemben, a Parlament véleménye segítheti a magyar agrárdiplomáciát kormányzati vonalon is.
A kukorica-intervenció eltörlését határozottan ellenző Glattfelder-jelentést az MSZP, a Fidesz, és az RMDSZ képviselői egyöntetűen támogatták. Az elért eredmény a magyar összefogásnak, az összehangolt lobbizásnak köszönhető.
Harangozó Gábor, a szakbizottság szocialista tagja a szavazás után kiemelte:
- Az Európai Parlament ismét a gazdák pártjára állt. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy a kiszámíthatóság a Közös Agrárpolitika legfontosabb alapelvei közé tartozik. Nem lehet a 2003-ban kezdődött KAP reform alapszabályain menet közben változtatni, ezzel veszélyeztetnénk a gazdák bizalmát az Unió felé.
Tabajdi Csaba, aki a téma társ-jelentéstevőjeként az EP-ben a kukoricaintervenció tervezett diszkriminatív megszüntetése ellen korábban többször is felszólalt, elmondta:
- Sikerült meggyőzni képviselőtársainkat arról, hogy a Bizottság javaslata nincs összhangban a jogállamiság és a kiszámítható gazdálkodás alapelveinek követelményeivel, szakmailag pedig megalapozatlan. Az intervenciós rendszer megszűntetése az unión belül hátrányos lépés lenne, hiszen az előrejelzések szerint néhány éven belül akár kukoricahiány is kialakulhat. A nemzetközi versenyképességi pozíciókat rontja, ha most a kukoricaintervenció megszűntetésével lefelé mennének az árak.
Földeák Iván