Nem késik a támogatás

Brüsszeli források ugyanakkor az aprólékos magyar kifizetést hibáztatják azért, hogy hazánk még saját, tavaly ilyenkori teljesítményéhez képest is viszonylagos lemaradásban van a 2006-os SAPS-támogatások kifizetésével. Februári adatok szerint a pénzösszegek 85 százalékát utalták át, ami a nyolcak közül (Málta és Szlovénia nem a SAPS-rendszerben kapja és adja a támogatást) a második legalacsonyabb arány. A tavalyi juttatások teljes kifizetésére egyébként idén június végéig van lehetőség. A kifizetések alapossága és gyorsasága között ugyanakkor fordított arányosság figyelhető meg. Szlovákiában például a 2006-ra esedékes summák kifizetésével úgy siettek, hogy a kelleténél többet utaltak át (102,36 százalékot teljesítettek). Az Európai Számvevőszék tavalyi jelentése szerint a szlovákoknál igen nagy a hibás támogatási kérelmek aránya. Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) vizsgálata a 2005-ben kifizetett területalapú uniós támogatásokra vonatkozóan megállapítja: náluk 61,2, a lengyeleknél 29,3, a cseheknél 61,8, a magyaroknál viszont csak 15,7 százalék volt a hibás támogatási kérelmek aránya. Ez nemcsak az új tagállamokban, hanem az akkori huszonötökön belül is a legalacsonyabb arány. A régiek közül rendre Görögországot hozzák fel rossz példaként.
Ugyanakkor tény, hogy az új tagállamok kifizetései viszonylag kis súllyal esnek latba Brüsszelben: tavaly a 47,4 milliárd eurós teljes uniós agrárbüdzsé mindössze huszadát, 2,3 milliárdot költötték el a tízeknél. Magyarország 607 millió euróval, a teljes uniós agrárköltségvetés 1,3 százalékával részesedett, amelynek nagyobbik felét a SAPS támogatások teszik ki.

Megúsztuk
Magyarország az egyetlen a 2004 májusában uniós taggá lett országok közül, amelynek nem kell spekulációs készletfelhalmozás miatti büntetéssel számolnia. A kilenc tagállamnak összesen 41,1 millió eurót kell befizetnie az uniós kasszába, négy esztendőre elosztva. Az Európai Bizottság szerint az ehhez hasonló gyakorlat minden bővítési forduló velejárója. A legtöbbet Csehországnak és Lengyelországnak kell fizetnie.

Tízmilliárd évente
Az unió mostani költségvetési időszakában a LEADER-program finanszírozására mintegy 60-65 milliárd forint áll rendelkezésre hét év alatt, ami a korábbi időszakénak nyolc-kilencszerese. Erről Sirman Ferenc beszélt az első magyar LEADER-expo alkalmából. A LEADER-program célja, hogy a vidékfejlesztésben segítséget nyújtson a helyi közösségek számára. A program egyik legfontosabb erénye, hogy közösségteremtő és serkenti a helyben élők kreativitását. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a kistelepüléseken élők akkor érzik magukénak a fejlesztéseket, ha kidolgozásukban és megvalósításukban tevőlegesen részt vesznek. A falusi turizmus élénkítése, a helyi foglalkoztatás bővítése, valamint a falufejlesztés lehetnek a fő célok.