Állás nélkül maradtak

A német agrártörténénész kutatásaiból kiderült, hogy az NDK felbomlásakor működő 4566 mezőgazdasági üzemből (ebből 3844 volt az LPG-nek rövidített termelőszövetkezet) 1461 választotta a szövetkezeti formát.
A keletnémet nagyüzemek a viharos sebességgel zajló átalakulás idején szinte egyik napról a másikra elvesztették mind a bel-, mind a külföldi piacaikat. Az egyik következmény: a mezőgazdaságban dolgozók négyötöde állás nélkül maradt. Jelenleg a keleti tartományokban mindössze 135 ezren ténykednek teljes vagy részmunkaidőben a mezőgazdaságban.
Az egyéni gazdálkodást szorgalmazó politikai elképzelések sem váltak azonban valóra. Németország keleti tartományaiban a magángazdaságok területi részesedése alig 25, míg a nyugatiakban több mint 90 százalékos. Az átalakult szövetkezetek részesedése közel 30, míg a gazdasági társaságoké 23-24 százalék körüli. Ezzel szoros összefüggésben a volt NSZK területén 28 hektár a gazdaságok átlagos mérete, míg keleten a nagyüzemeknek köszönhetően kétszáz hektár fölötti.
Jelenleg - csakúgy, mint nálunk - a földtulajdon és a földhasználat körül csúcsosoknak ki a viták. Az egykori NSZK területén a földeket felerészben bérlik, míg a keleti tartományokban a bérletben használt területek aránya meghaladja a kilencven százalékot. A hosszú távú, 12 éves bérleti szerződések mostanában járnak le, s nagy kérdés, mi lesz az állami földalapban lévő több mint egymillió hektár sorsa. A kormányzat eladásukra törekszik, ám a hektáronként kétezer eurós árat a jelenlegi bérlők többsége aligha képes előteremteni. Ettől függetlenül a keleti tartományok agrárszektorában végbement nagy átalakulás jórészt befejeződött.