Csodát ígér az energianád

Megkezdődött a napokban az energianád-termesztésről szóló előszerződések aláírása a Nád MPS­H Kft.-nél - tudtuk meg Kiss Gábortól, az új termelési rendszer kiépítésébe kezdett cég ügyvezetőjétől. A látszatra a semmiből előbukkant társaságról annyit árult el, magyar kutatók és üzletemberek a tulajdonosai. Évek óta dolgoznak a program előkészítésén, alapja az az energianád, amelyet egy magyar professzor által vezetett kutatócsapat nemesített jó tízévnyi munkával. A dísznövényként régóta ismert kínai nád nemesítéséből kibontakozó nagyszabású programot állami támogatással szerették volna elindítani, de annak megszerzése meghiúsult, miközben a piac egyre sürgetett, hiszen a világon mindenütt nő az alternatív energiák iránti igény. A közelmúltban bevontak a vállalkozásba egy külföldi befektetőt, így beindulhatott  program. Első lépésként egy kétmilliárd forintba kerülő, úgynevezett mikroszaporító üzem épül a Nógrád megyei Bátonyterenyén, amelynek alapkövét a napokban rakták le. A nád ugyanis a mi éghajlatunkon nem szaporodik magról, tehát úgynevezett szövettenyésztéssel kell megoldani a nagyüzemi terjesztését. A tervek szerint őszre készül el a létesítmény, Európa legnagyobb ilyenfajta üzeme lesz, s körülbelül ötszáz embernek teremt munkalehetőséget. Még egy hasonlót építenek, hogy elegendő szaporítóanyagot termelhessen évi 20-25 ezer hektárnyi nádültetvény létesítéséhez.
Kiss Gábor beszámolója szerint a nád igénytelen, termelése egyszerű. Ültetése előtt a talajt vegyszeres gyomirtással kell megtisztítani, aztán jöhet a palántázás. A szaporítóüzemekből kikerülő növényekből üvegházakban nevelnek palántákat, négyzetméterenként számítva 1-1,2 darabra van szükség. A palántázás elvégezhető a szabad földi zöldségtermesztésben használatos géppel. Első évben még meg kell akadályozni az ültetvény gyomosodását, száraz időjárás esetén pedig öntözni is célszerű, a későbbiekben azonban nem igényel különösebb kezelést a gyorsan bokrosodó nád. A húsz évig élő növény számára a tápanyag-utánpótlás két-három évenként javasolt. Az ültetvények a harmadik évre érik el a maximális, hektáronként 25-35 tonnányi hozamot, négy méter magasra megnőve. Termesztésére csak a futóhomok és a hosszú ideig víz alatt álló, levegőtlen talajú területek alkalmatlanok.
Tavasszal aratják, a munka elvégezhető a kukorica és a gabona betakarításához használt gépekkel, vagyis a hazai mezőgazdasági géppark átalakítás nélkül alkalmas az energianád vágására - állítják a projekt szakemberei. Vonatkozik ez a növény bálázására is. A bálázott nádat több hazai és külföldi erőműbe szállítják majd, így szinte mindegy, az ország melyik pontján adja nádtermesztésre fejét a termelő.
Kiss Gábor szerint az energianád nagyüzemi termesztésének beindulása új lehetőséget teremt a mezőgazdaságban időszerű szerkezetváltáshoz. Az unió elvárása, hogy több százezer hektárnyi területet vonjunk ki a hagyományos, élelmiszeripari célú  termesztés - főként gabonakultúrák termesztése - alól. Ezek a területek jól hasznosíthatók nádtermesztésre. A Nád MPS-H Kft. számításai szerint ez a gazdálkodók számára a hagyományos gabonatermesztésnél jobb jövedelmezőséget biztosíthat. Annál is inkább, mert a szokásos normatív támogatásokon felül lehetőségük van a pályázásra ültetvénytelepítési támogatásért, illetve az energianövények termesztéséhez kapcsolódó normatív támogatások megszerzésére. A termelést a társaság húsz évre vállalt felvásárlási garanciával kívánja biztonságosabbá tenni.
A kísérleti adatok szerint az energianádat jó fűtőértéke alkalmassá teszi a szokványos energiahordozók kiváltására. A rendszer továbbfejlesztésével biztosítani lehet intézmények vagy családi házak költségtakarékos, környezetbarát energiaellátását is, a gázénál alacsonyabb áron - állítják a rendszer fejlesztői. A program, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, pár éven belül közvetlenül 1600-1800 vidéken élőnek, közvetve ennél is több gazdálkodónak adhat munkalehetőséget.