Nagy a tétje a földkérdésnek

Hazánk szerencsés helyzetben van: talajainak zöme a földkerekség legjobb minőségű három százalékába tartozik. Magyarország nemzeti kincseinek egyharmada a termőföldben - pénz feletti természeti értékben - testesül meg. Az ország szellemi ereje ezt nem hagyhatja figyelmen kívül - emlékeztetett a vele járó felelősségre Németh Tamás. Nem biztos, hogy a nagyobb települések határaiban burjánzó bevásárlóközpontok a kiváló csernozjom talajon tenyésznek legjobban. Az utóbbi évtizedekben lényegesen csökkent a szántók aránya, s nőtt a művelésből kivett terület - fűzte hozzá.
A Mezőgazdasági Múzeumban tartott tanácskozást az FVM és a Magyar Agrárkamara (MAK) szervezte. A kamara küldöttgyűlése nemrég elfogadta a termőföldek jövőjéről szóló állásfoglalását. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó, 2011-ben lejáró, hétéves moratóriumot - a csatlakozási szerződésben foglalt lehetőséggel élve - újabb három évvel meg kell hosszabbítani. A magyar gazdálkodók földtulajdonhoz jutási esélyeit ez növelné. (Ugyanakkor a földközelben élő emberektől e sorok írója lépten-nyomon azt hallja: rafinált jogi trükkök segítségével csak az a külföldi nem vesz földet nálunk, aki nem akar.)
Gráf József miniszter szerint a hosszabbítást meg lehet kísérelni az unióval, de nem sok esélyt lát rá, hiszen az ellentételt, a munkaerő-piaci korlátozásokat sorra-rendre feloldják az unió tagországai. A MAK ragaszkodik ahhoz is, hogy a jogi személyek földvásárlási tilalmát a moratórium lejárta előtt oldják fel. Ugyancsak eddig az időpontig teljesen új földtörvényt javasolnak a 1994. évi szabályozás helyett. Utóbbiakkal sem az ellenzéki pártok, sem a magángazdák nem értenek egyet. Jakab István, a Magosz elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője, ahol csak teheti, leszögezi: határozottan ellenzik a jogi személyek földszerzését. A miniszter is megfontoltságra int, éppen a valóságban egyébiránt nem létező "agrárbékére" hivatkozva.
A konferencián felszólaló Gráf József egyértelműen fogalmazott: ha az uniós pénzek segítségével 2013-ig nem lesz versenyképes magyar mezőgazdaság, akkor az országhatárra kitehetjük a "Bezárt" táblát. Megismételte álláspontját: földkérdésben indulatoktól mentesen lehet egyezségre jutni. Ez pedig csak a politikai zakót a tárgyaló előterében hagyva és a kezeket az asztalra téve lehetséges. Vagyis az ország érdekét szem előtt tartva. A tét nem kisebb, mint nemzeti kincsünk harmadának elherdálása vagy javunkra fordítása - teszi hozzá mindehhez az írás szerzője.
Rózsás Attila, a Budapesti Agrárkamara elnöke az alkotmány tanulmányozását ajánlotta a hivatásos és amatőr jogalkotók figyelmébe. Alaptörvényünk 9. paragrafusában többek között ez áll: "A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát." A 13. paragrafus pedig egyetlen mondat: "A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." Lehet gondolkodni...
Többen is szorgalmazták külön földbérleti szabályozás megalkotását, mert a magyar földek többségét bérletben művelik. Közéjük tartozott Raskó György is, aki kijelentette: társaságai akkor sem vennének egy hektár földet sem, ha lehetne, mert a kincsképzés helyett a technológia fejlesztésére költik a pénzt. A versenyképességhez minimum tízéves bérleti időre és általában is a bérlők nagyobb védelmére volna szükség.

Micsoda különbség!
A MOSZ 1995. januári kongresszusán Raskó György frissen távozó FM-államtitkárt, újsütetű MDF-politikust előbb kitapsolták, majd ügyrendi szavazás eredményeként nem kapott szót. Egy meghiúsult felszólalás háttere címmel írott publicisztikámat azóta is őrzöm. Laptársunk bölcs szerkesztői ugyanis akkor nem jelentették meg. Az írás mondanivalójának lényege az volt, hogy a sok "tahó paraszt" nem feledte a főhivatalnoknak a szövetkezetek életképtelenségéről hirdetett nézeteit, s kétségtelenül nem európai módon, de így vágtak vissza.
Ugyanannak az érdekcsoportnak a képviselői 2007. május 10-én viszont megtapsolták az időközben több mint hatezer hektáron gazdálkodó, agrártőkéssé avanzsált közgazdászt. Rögtön utána Forgács Barna, az agrárkamara elnökhelyettese így fordult hozzá: "Tisztelt Raskó úr! Életemben először értek veled egyet. De más lehetne most mezőgazdaságunk helyzete, ha államtitkár korodban vallottad volna jelenlegi nézeteidet!"