Rásegít a maradék háztáji

Az Európai Unióban eltérő méretű gazdaságokat tekintenek háztájinak. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy a háztáji nem adóköteles, ugyanakkor uniós és nemzeti támogatásban sem részesülhet. Dániában például az öthektáros termőterület és a harminctehenes gazdaság is háztájinak minősül. Nálunk a néhány tehenet, tyúkot és disznót tartó családokat is regisztrálják, míg az északi országokban az ekkora törpebirtokokat nem is tartják nyilván.
Sápi Jánosné háztájijában például még a tehén sem tejel, a sertéstartás jövője kétséges, a gazdasszonyt mégis regisztrálták.
- Tehén van kettő - számlálja össze a jászberényi nyugdíjas asszony -, de most egyik sem fejős. Egy anyadisznó, öt kismalac, meg három hízónak való, ha megmarad egyáltalán.
A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi hét évben egyre részletesebben vizsgálja, hogy a gazdálkodók miként használják fel a megtermelt árut. Laczka Éva főosztályvezető avat be bennünket ennek menetébe:
- Kétezer óta az egyéni gazdaságok tevékenységét megfigyeljük abból a szempontból is, hogy milyen céllal termelnek. Három csoportot definiáltunk: vannak saját fogyasztásra termelők, vannak piacorientáltak, és van egy csoport a kettő között. Az ide tartozók alapvetően saját fogyasztásra termelő gazdaságok, de a feleslegeiket ők is értékesítik a piacon.
Sok gazda többet termel, mint amennyire szüksége van. Mégsem viszi a piacra a portékáját, hanem a lakótelepen élő családtagjait segíti vele. Sápiné például 18 tyúkot tart, de a 10-12 darab tojás, amennyit naponta tojnak, elfogy a családban.
Hat éve még a háztáji gazdaságoknak a 60 százaléka csak saját fogyasztásra termelt. Mára ez az arány 50 százalékra csökkent. Ez azzal is összefügg, hogy vidéken nehezebb munkahelyet találni, többen próbálnak pénzhez jutni a kiskertjükben termesztett zöldségből-gyümölcsből, valamint a ház körül tartott állatokból, mint korábban. Sápi Jánosné is ezt teszi. A megélhetéshez külön sem ez, sem a 49 ezer forintos nyugdíja nem lenne elegendő.
Statisztikai adatok nem foglalkoznak vele, de a háztáji gazdaságok állnak a legközelebb a biogazdálkodáshoz. Minimális vegyszert használnak fel a növények permetezésére, és a tyúk húsának sincs itt halíze, mint sok nagyüzemi tápos csirkének. A háztájiban a gazdák részben vagy egészen saját maguknak termelnek: ez a minőség garanciája.