Jó zöldségnek is kell cégér

Új, a korábbiaktól eltérő zöldség-gyümölcs közösségi marketingprogramot indít az unió 2007-2013 közötti új költségvetéséhez igazodva a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (nemzetközi rövidítéssel: FruitVeB), valamint az Agrár Marketing Centrum (AMC) Kht. A szlogen ugyan már jó néhány éve hallható (Egyen zöldséget, gyümölcsöt naponta 3-szor az egészségért!), mégsem sikerült átütő eredményt elérni. De most erős az elhatározás: több évre, átgondoltan és szervezetten cselekszenek - jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója.
Noha a kertészeti ágazatot az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült a nagyra törő terveknek megfelelően fejleszteni, mégsem ment el a hajó véglegesen. Igaz, jelenleg sem az áruházi láncoknak szükséges menynyiségű, sem az egyöntetű minőségű terméket nem képes előállítani az ágazat. Ám megmaradtak az adottságaink. Önmagukban véve az egyedi Kárpát-medencei ízeket emlegetni nem több árvalányhajas romantikánál, de most az EMVA forrásainak segítségével hét esztendő alatt megteremthető a kielégítő árukínálat. A forgalom élénkítéséhez elsősorban a hazai piacokat kell meg(vissza)szerezni. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a zöldség-gyümölcs hazai termelése az 1986-90 közötti 3,7 millió tonnáról 2006-ra 2,4 millióra esett vissza, az import viszont az 1997. évi 311 ezer tonnáról 2006-ra csaknem megduplázódott. Az agrárgazdaság fejlesztési távlataiban a kertészet mégis előkelő helyen áll.
Méltatlanul keveset beszélnek ma Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatról, amely a dinamizmus egyik pillére lehet - jelentette ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter május derekán, Mórahalmon. Gráf József a Homokhát térségi zöldség-gyümölcs feldolgozó hűtőház átadásán hangsúlyozta: a kertészet az exportban már most is az első helyen van, s ez az ágazat adhat igazán nagy fellendülést a vidéknek a következő időszakban. Egyébiránt a csongrádi településen 1995-ben alakult meg a Mórakert Szövetkezet, amelyet 2002-ben az országban elsőként véglegesen elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetté (tész) nyilvánítottak. A szövetkezet 736 tagja 50 ezer tonna árut forgalmaz, éves árbevétele pedig 2006-ban 8,2 milliárd forintra emelkedett. Ilyen tészből kellene sok, egyelőre azonban csak mutatóban akad néhány.
A magyar fogyasztók meggyőzésében sokat segíthet az a tény, hogy a kertészeti termékek 25-30 százalékkal csökkenthetik az egészségügyi rizikófaktorokat, így például a rák előfordulását. Mint oly sok minden mást, a közösségi marketingtámogatásokat is másként kell értelmezni Magyarországon, mint eddig - érvelt Pál József, az AMC Kht. igazgatója. Nálunk ugyanis a támogatás százszázalékos, míg tőlünk nyugatra már tíz-húsz százalékot is megköszönnek. Az idén az AMC 85 millió forintot szán erre a célra, amit a FruitVeB legfeljebb 120 millióra képes kiegészíteni. Mérhető eredményhez viszont legalább félmilliárdra lenne szükség. A termelők anyagi hozzájárulása nélkülözhetetlen, s a marketingprogram csak az egészségügyi és az oktatási minisztérium bevonásával lehet sikeres.
Utóbbihoz meggyőző érvekkel szolgálnak a programhoz csatlakozó OÉTI általános iskolásokkal végzett vizsgálatai. "Az egészséges is lehet finom" jelmondatba foglalt ösztönzéssel nőtt a gyerekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása. A tudósok szerint napi 400-800 gramm közötti zöldség-gyümölcs elfogyasztása lenne tanácsos. Ha Magyarországon a jelenlegi 400 grammos fejenkénti fogyasztás hét év alatt harmadával növekedne, az ötszázezer tonna árutöbbletet és 75 milliárd forintos bevételnövekedést jelentene. Így függ össze a népegészségügyi és a gazdasági cél - foglalta egy mondatba a lényeget Mártonffy Béla.

Behozatalra szorulunk
Azt a szégyent kellett megérnünk, hogy zöldség-, de még inkább a nálunk is megtermő gyümölcsfélékből behozatalra szorulunk. Ennyire futotta az elmúlt évtizedben a sok jó termesztési adottságunk kiaknázásából - fakadt ki egy tanácskozáson Csikai Miklós, aki a zöldségtermesztéséről híres szentesi termőtájon évtizedek óta nem középiskolás fokon műveli a szakmát. A miértre is válaszolt egy jó nagy, de éppen ettől igaz közhellyel: "Az összefogás életben maradásunk feltétele." A vitában megszólalt kertészeti közéletünk ismert személyisége, Bittsánszky János is. Javaslata dermesztő: "Egyértelmű ágazati adatbázis kellene végre, hogy tudjuk, hol tartunk, s mit akarunk." A magyar kertészek közül számosan ténykednek a szürkegazdaságban. Csak annyi forgalmat (értsd: adóalapot) vallanak be, amennyi feltétlenül szükséges. Akad olyan kertészfamília - még a gyermekkorban lévő unoka is őstermelő benne -, amelyik tiltakozik ugyan az őstermelők adóztatása ellen, ám éves árbevétele meghaladja a százmillió forintot. Úgyhogy az életben maradáshoz némi adómorál is elkelne!

Több uniós támogatás
Több százmillió forinttal sikerült növelni a zöldség-gyümölcs ágazatnak jutó éves uniós támogatást - közölte az agrárminiszter. Gráf József a többi tagállam szakminisztereivel együtt Luxemburgban tanácskozott, megállapodtak az ágazat jövő évi reformjának részleteiről. A kompromisszum értelmében négy ország külön uniós támogatást kap egyes bogyós gyümölcsök feldolgozásához, Magyarország eperre és málnára 1700 hektár erejéig kaphat hektáronként 230 eurót öt éven át. A felesleges gyümölcstermés egy részét fel lehet használni a kórházak, a honvédség és más létesítmények ellátására. Támogatás jár ezenkívül a faiskoláknak.