Földindulás négy év múlva?

Földügyben nálunk rég nincs egyetértés, ez az egyik legforróbb politikai kérdés. A földsorompónak a belföldi cégek és külföldiek előtti megnyitását várók – a venni és az eladni szándékozók – szerint a moratórium feloldása megpezsdíti majd a pangó földpiacot, és felveri a nyugat-európaiakhoz képest jelenleg harmad-tized értékű magyar árakat. A földből élők azonban (mint alább borsodi gazdák véleményeiből is kiderül) úgy vélik, vészhelyzet van.

– Kinek érdeke a moratórium feloldása? – kérdi Bőcsön az 55 éves Cseri József, aki búzát, szóját, száraz borsót termeszt. – Azoknak, akik fölös pénzüket akarják földbe fektetni. Jó befektetés. Környékünkön olasz, angol, osztrák birtokok vannak. Művelik rendesen, de a profit nem marad itt. És ismerek olyan magyar, ténylegesen egyszemélyes kft.-t is, amely tízezernél több hektárt bérel, de száznál kevesebb embernek ad munkát. Egyébként a külföldi zsebszerződések ismeretében szinte nevetséges moratóriumról beszélni, mert az kijátszható. Mégis komolyan kell venni, hiszen eredetileg az volt a célja, hogy a magyar gazdák időt nyerjenek az uniós felzárkózáshoz, ne legyen a magyar földpiac kiszolgáltatva a tőkeerős nyugati befektetőknek. Mivel ez eddig nem sikerült, nemcsak fenn kellene tartani, ameddig lehet, de a szintén kijátszható jelenlegi földhasználati szabályozást is szigorúan felül kellene vizsgálni.

– Ha megugrik a föld ára, a tulajdonosok bolondok lennének megtartani a mostani bérleményemet. És akkor a fiammal hol termesztünk majd búzát, kukoricát, napraforgót? – kesereg Berzéken az ötvenéves Murguly Gusztáv, aki 260 hektáron gazdálkodik, de csak 74 hektár az övé. – Családunk a földből él. Ma már kevés és drága az eladó föld. A hektáronként 400-500 ezer forintos ár nekünk nagyon sok. Azt a pénzt ilyen szeszélyes időjárás, ilyen magas költségek mellett évekbe telik kitermelni. Gazdálkodó családok mennek tönkre, ha tényleg rászabadítják a spekulánsokat a földre. Pedig a miniszterelnökünk azt mondta, a magyar föld nem csupán üzleti kérdés, hanem olyan nemzeti vagyon, amely emberek százezreit tartja el. Remélem, ezt komolyan gondolta.

– A mindenkori kormánynak tűzzel-vassal harcolnia kellene a tilalom fenntartásáért – mondja Hernádnémetiben a 68 éves Vékey István, aki a megyei növényvédelmi állomás nyugdíjasaként vágott bele a szántóföldi növénytermesztésbe. – A külföldiekhez képest szegények vagyunk. Ha ők eluralják a terepet, legfeljebb bérmunkások lehetünk a birtokaikon. A moratóriumnak persze előbb-utóbb vége, de az állam akkor legalább kedvezményes földvásárlási lehetőséggel támogathatná a magyar gazdákat. (Van ilyen hitelkonstrukció – a szerk.) Én 250 hektárt művelek, fele saját tulajdonunk, a többit bérelem. Jó földek vannak errefelé, 400-500 ezer forintot érnek hektáronként. A nyugatihoz képest ez semmi, de a jövedelmezőségéhez mérten reális az ár.

– A moratórium megszűntével még inkább piaci farkastörvények lesznek – állítja az 58 éves Görcsös Ferenc, aki Gesztelyben 240 hektáron gazdálkodik, és abból 150-nek a tulajdonosa. – Külföldiek birtokgyarapítása, a kisebb gazdák teljes ellehetetlenülése várható. Egy kiutat látok: csak az vehessen nálunk termőföldet, aki legalább öt évig helyben, élethivatásszerűen gazdálkodik. Lehet dán, holland vagy német állampolgár is, csak szívvel-lélekkel buzgólkodjon. Ne legyen viszont aktatáskás úriember, mint amilyent kárpótláskor láttunk, aki csak spekulációs céllal lép színre.

Szövetkezetek, gazdasági társaságok is kárvallottjai lehetnek a moratórium megszűnésének Illés Lajos, a bőcsi Haladás Szövetkezet elnöke szerint, ha a földtulajdonosok az áremelkedés csábítására eladják földjeiket, s az új tulajdonosok már nem adják bérbe birtokukat. A tilalom meghosszabbítása, úgy véli, legfeljebb elodázza a külföldiek magyarországi terjeszkedésének általános problémáját. Bár a közelmúltban több ágazati szervezet is felvetette, hogy belföldi jogi személyeknek is engedélyezzék a földvásárlást, máris dilemmát okozott, hogy lehetővé tegyék-e ezt külföldi jogi személyeknek is.

Földmérték
Az ötmillió hektáros hazai termőterületből már ma is legálisan vásárolhatnak földet külföldi magánszemélyek, ha nálunk letelepedve élethivatás-szerű agrártevékenységet folytatnak. Ez esetben három év után legfeljebb 300 hektárra tehetnek szert, annyira, amennyit belföldi magánszemély is megvehet.

Magyarországi termőföldárak (ezer Ft/ha)
Nyugat-Dunántúl 400-600
Dél-Dunántúl 300-400
Budapest környéke 500-2000
Alföld 300-500
Észak-Magyarország 200-300
(Forrás: Földbróker)