Tilalomfák a GMO körül

A génmódosított (GMO-ként emlegetett) növények termesztése körül évek óta legalább olyan parázs vita folyik, mint amilyen lendületes a fejlesztés a laboratóriumokban. A génmódosítás helyeslői precíziós növénynemesítésről beszélnek, ellenzői pedig azt mondják, hogy a helyeslők a nagyobb haszon reményében képesek meg is fertőzni élelmiszereinket és általuk bennünket, embereket is.

Gazdálkodás2007. 07. 20. péntek2007. 07. 20.
Tilalomfák a GMO körül

Egy budapesti konferencián érveket és ellenérveket sorakoztattak fel a GMO növények hazai bevezetéséről. Nálunk ma még tilos termeszteni őket, de kísérletezni szabad velük. A szakemberek nézetei eltérnek ez ügyben, de azzal mindenki egyetért, hogy előbb-utóbb az Európai Unió, így Magyarország is megengedi a GMO növények termesztését.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője szerint a közvélemény megosztott, és a vitában is elég szélsőséges álláspontok ütköztek. A felszólalók egy része elfogadja, és különösképpen a nagy mezőgazdasági üzemek GMO-pártiak. A piackutatások szerint ők, amint lehet, GMO kukoricát termesztenek.

Balázs Ervin, a Martonvásári Kutatóintézet professzora szakmailag megalapozatlannak tartja azt a véleményt, amely szerint a GMO-termékek károsak a haszonállatok és ezáltal az ember egészségére. Úgy véli, hogy a génmódosított előállítási technológia semmiben sem különbözik a hagyományos nemesítéstől. A növényekbe, amelyeket ilyen eljárással nyertünk, nem több új tulajdonságot viszünk be az új génekkel, hanem csak egyet. A hagyományos növénynemesítés úgy működik, hogy teljesen szabadon párosítva különböző növények vagy éppen két növény örökítőanyagának szabad kombinációjából lesz az utód. Tehát így sok olyan gént, tulajdonságot is átviszünk, amire nincs szükség vagy éppen káros az egészségre.

Az ellenzők nem látják bizonyítottnak a génmódosított vetőmagok és élelmiszerek ártalmatlanságát. Sokan úgy tartják, hogy a gazdasági érdekek hamarosan a biológiai törvények fölé kerekednek.

Számítások szerint 2012-re a kukorica vetésterületének tizedrészén termesztenek majd génmódosított növényeket Magyarországon. Az Egyesült Államokban már nagy táblákon terem génmódosított kukorica. A vetőmag csomagolásán és az ilyen terményből készült élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni, hogy GMO növény. Négyszáz méteres izolációs távolságot kell hagyni a hagyományos kukorica és a GMO tengeri táblái között, nehogy a szél átporozza a kétféle kultúrát. Az Egyesült Államok, Kanada és a leggyorsabban fejlődő országok a génmódosított növényekkel már tíz éve szépen haladnak, termőterületük elérte a százmillió hektárt. Ez annyit tesz, mintha Európában Németország, Franciaország és a Benelux államok teljes területén, beleértve a városokat, csakis ilyen növényeket termesztenének. Óriási igény él irántuk a mezőgazdaságban. Európa egyelőre nagyon húzódozik e technológia bebocsátásától. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nevezett növények fejlesztésében Európa lemaradt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek