Kukoricaföldön energianád

A hazai termesztésű energianád, a kertekből is ismert dísznövény, a japánfű (Miscanthus) egyik nagy termetű – akár négy méter magas – változata. A felmérések tapasztalatai alapján a Tatai fajtanéven ismertté vált energianád alkalmas olyan energiahordozók kiváltására, mint a szén, a kőolaj, vagy a gáz. Az eddigi vizsgálatok szerint húsz tonna növény fűtőértéke egyenértékű 12 tonna szénével, nyolcezer liter olajéval, vagy 8-9 ezer köbméter földgázéval. A nád a mi éghajlatunkon nem szaporodik magról, ezért szövettenyésztéssel kell megoldani a terjesztést. A termesztéssel foglalkozó Nád MPS-H Kft. a program első lépéseként a közelmúltban elkezdte építeni a Nógrád megyei Bátonyterenyén mikroszaporító üzemét, mely a legnagyobb ilyen jellegű európai üzem lesz. A jövőben hasonló építését tervezik még, hogy az évi huszonötezer hektárnyi nádültetvény létesítéséhez kellő szaporítóanyagot termelhessenek.
A napokban egy tatai kísérleti telepen tartott bemutatón ismerkedhettek a térség gazdái az energianáddal. A vállalkozás termelési és kutatási igazgatójától, Gerzson Lászlótól megtudhatták az érdeklődők, hogy ez a biológiai eredetű tüzelőanyag kiválóan bírja a szélsőséges időjárást, alacsony tápanyagigényű, hosszú élettartamú, így akár húsz évig is fenntartható. Jelentős kórokozója hazánkban nem ismert, és versenyelőnye a vadkároktól fenyegetett szántóföldi kultúrákkal szemben, hogy a vadak nem tartják csemegének. A futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt termeszthető. A telepítést követően három éven belül eléri a hektáronkénti húsz-harminc tonnányi terméshozamot.
Lévay Tibor a kft. kereskedelmi igazgatója biztató hírekről informálhatta az érdeklődő gazdákat. A Paksi Atomerőmű Zrt. a közelmúltban döntött arról, hogy 26 százalékos tulajdonrészt vásárolna a kft.-ből, és a területalapú támogatás mellett hektáronként kétszázötvenezer forintnyi támogatást is szerezhetnek a termesztők. A telepítés költsége nem olcsó, hektáronként hétszázötvenezer forint körüli, de a kft. minimum tízéves felvásárlási garanciát köt a gazdával, és így a termesztés hosszú távon jövedelmezőbb lehet, mint a búzáé vagy a kukoricáé. Egy tonna  nád átvételi ára nettó nyolcezer forint körül van, így a számítások szerint évente 80-100 ezer forint hasznot hozhat hektáronként.
A bemutatón jelenlévők közül Györe polgármestere, Csoma József azt tervezi, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő földeken kísérletként elkezdik a termesztést, és ha sikeres lesz, akkor a falu gazdái is kedvet kaphatnak a vállalkozásra. A mőzsi mezőgazdasági szövetkezet elnökének, Falusi Ádámnak az az elképzelése, hogy az eddig négyszáz hektáron termesztett kukorica földjéből kiszakítanának negyven-ötven hektárt az energianád javára. Azért a kukoricáéból, mert Tolnában ez a növény hozza a legkevesebb termést. Németh Sándor őcsényi egyéni vállalkozó 220 hektáron gazdálkodik, és már másodszor vett részt a kft. bemutatóján. Ahogy elmondta, azért foglalkoztatja az energianád termesztése, mert a várható aszályos időszakban megérheti majd ezzel foglalkozni. A gazdák körében tehát már van érdeklődés, mivel az igénytelen növény termesztésével hasznosíthatóvá válhatnak a rossz adottságú földek is, és a telepítést követő harmadik év után az energianád már eléri a maximális hozamot.