Teleházgondok

Szegvár ma már a teleházak mintatelepülése. Itt a korábban két számítógéppel rendelkező e-pontot fejlesztették tovább. Igazi közösségi térré alakult. Fiatalok, gazdák, civil szervezetek tagjai járnak ide netezni. A Kurca-folyó partjának rendbetételére a  környezetvédelmi minisztérium Zöld Forrás nevű pályázatán másfél millió forintot nyertek, a pályázati beszámoló most készül a teleházban. A szegvári ház már kinőtte magát, hamarosan új, nagyobb helyiségbe költözik, a fejlesztéshez szükséges pénzre több pályázatot is benyújtottak, most várják az eredményt.
A teleház Abdán is a falu kulturális pontja. Szabó Zsolt polgármester büszke arra, hogy a ház már tíz éve működik a településen, népszerűsége nagy. A gyerekek előszeretettel jönnek ide oktatás után, ők alkotják a törzsközönséget. A felnőttek közül álláskeresők, egyéni vállalkozók, gazdák próbálnak itt információkat szerezni pályázataikhoz.
Somogyiné Bakos Edina, a kultúrház vezetője arról beszélt, miért kellett a teleházat és a Radnóti Miklós Kultúrházat egybeolvasztani. A teleháznak így könnyebb hazai és uniós pályázati pénzekhez jutnia. Az évente két-háromszáz látogató átlagosan 250 ezer forintot fizet a használatért, a ház hatszázezer forintos költségvetéséhez az önkormányzattól, illetve pályázati úton kell megszerezni a maradékot. Nemcsak a pénzért, a látogatókért is meg kell küzdeniük. Iskolaidőben sokan jönnek, mert a házi feladat elkészítéséhez itt keresik az anyagokat, ám nyáron nyaralnak, és a téli szünet is holtidő.
Az Abán működő teleháznak is megvannak a maga nehézségei. Csupán délután hattól este kilencig tartanak nyitva, mert a hely nem termel annyit, hogy képes legyen saját magát eltartani. Ezért a szövetség önkéntesei vállalnak ügyeletet, hogy legalább az esti órákban nyitva tarthasson a közösségi életnek e fontos helye.
A ma még jól működő teleházak fenntartása láthatóan egyre nehezebb feladatnak tűnik. Míg a hálózatfejlesztést 1998-tól folyamatosan támogatta a kormány – non-profit szervezetként el is kelt a segítség –, addig 2003 óta nem kaptak ilyen támogatást. Fejes István, a Magyar Teleház-szövetség elnöke nehezményezi, hogy a korábban állami segítséggel működő rendszert cserbenhagyják, pedig az ma is életképes. Az Új Magyarország vidékfejlesztési tervben szerepel egy új elképzelés, miszerint az állam saját hálózatot alakítana ki. Korábban ilyen volt az E-Magyarország program is, amely végül csendben elsorvadt. Az elnök azt is fájlalja, hogy a kormány az új hálózat kiépítésekor sem számít rájuk, a működő teleházaktól teljesen függetlenül akarják kiépíteni a rendszert.
Ráadásul olyan közfeladatokat is el kell látniuk, amelyekről előre semmilyen tájékoztatást nem kaptak, ahogyan támogatást sem a végrehajtáshoz. Ilyen az elektronikus adóbevallás, amelyről a 2005-ben kiadott 1102-es kormányrendelet úgy tájékoztat, hogy elkészítésében a teleházak bárkinek segítséget nyújtanak. „Néhány hónappal ezelőtt az APEH képviselője azt nyilatkozta, hogy az APEH és a teleház-szövetség között együttműködési megállapodás jött létre. Nos én két éve vagyok a szervezet vezetője, így felelősséggel kijelenthetem, hogy nincs ilyen megállapodás” – mondta el Fejes István.
A nehézségek ellenére bizakodóak a szövetség tagjai. A teleházak működni fognak tíz év múlva is, legfeljebb kevesebb lesz belőlük.

Pénz vidék
A Szabad Föld és az m1 tévéadón futó Pénz vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy az adás legérdekesebb témái közül válogatva bemutat egy-egy riportot