Agrárhinta és a gazdaság

Minél fejlettebb egy-egy ország gazdasága, annál inkább visszaszorul benne a mezőgazdaság aránya – magyarázta a szakember. Egyik évről a másikra jellemzően nem is az ipar, hanem a szolgáltatások, például a kereskedelem vagy az idegenforgalom teljesítménye határozza meg a gazdaság bővülését. Az utóbbi ötven-száz évben ez a folyamat a világ és Európa minden fejlett országában lezajlott. Még a feldolgozott sertéshús kivitelében vezető Dániában vagy a virágkereskedelemben világelső Hollandiában is legfeljebb ötszázaléknyi a mezőgazdaság teljesítményének aránya a gazdaság egészéhez képest.
Magyarországon normál években négy százalék alatti (3,7 százalék körüli) ez az arányszám. Mégis előfordulhatnak kivételes esztendők, amikor az összességében piciny mezőgazdaság kiugróan magas vagy éppen nagyon gyenge teljesítménye erősen meghintáztatja az egész nemzetgazdaság növekedését – fogalmazott Soós Lőrinc. Az előbbire jó példa a 2004. évi bruttó hazai termék elemzése. Az előző évben, 2003-ban időjárási és más okokból nagyon gyengén teljesített az ágazat, a legnagyobb súllyal latba eső összes gabonatermés nem érte el a kilencmillió tonnát. 2004-ben viszont minden összejött, majdhogynem megduplázódott a teljesítmény. Az összes többi nemzetgazdasági ágazat viszont 2,6-2,7 százalékkal ért el nagyobb termelést, mint 2003-ban. Láss csodát: ez a hatalmas különbség a mezőgazdaság nyúlfarknyi részesedésének dacára ehhez 1,2 százalékot tett hozzá, s így lehetett a 2004. évi növekedés 3,9 százalékos.
– Miként fogadták a tényt a véleményformáló közgazdasági műhelyek és a gazdaságirányítás? – vetem közbe.
– Nagyon meglepte őket – szól a válasz –, sőt meghökkentek. A váratlan jelenség, ha nem is ilyen mértékben, de 2006–2007-ben megismétlődhet, csakhogy ellenkező előjellel. Tavaly 14,4 millió tonna gabona termett, az idei becslések pedig legfeljebb tízmillió tonnáról szólnak. Nagy biztonsággal jelezhető tehát, hogy a magyar gazdaság 2007. évi bővülését a mezőgazdaság legalább fél százalékkal mérsékelheti – állítja a szakértő.
A gyenge mezőgazdasági esztendő Soós Lőrinc szerint sokoldalú társadalmi-gazdasági hatással járhat. A hazai mezőgazdaság elaprózódott szerkezetéből következően hétszázezer háztartás valamennyi árut a piacra is termel, nem is beszélve az önellátó porták sokaságáról.
Az élelmiszer-drágulás miatt nőhet a magyar lakosság kiadásaiból a kenyérre, tejre, húsra fordított összeg. Jelenleg az uniós átlagban a keresetek tizenegy, míg nálunk csaknem húsz százaléka megy el élelmiszerekre és üdítőitalokra.  Előfordulhat például, hogy a jövőben egy havi százezer forint bevétellel rendelkező család az összeg felét élelemre lesz kénytelen költeni. Ugyanakkor az egymilliós keresettel rendelkezők annak csupán öt-tíz százalékát fordítják élelmiszerekre.
Soós Lőrinc utalt arra, hogy a hazai „aktív” háztartásokban élő hétmilliónyi ember jövedelmének 15 százalékát, míg a hárommillió nyugdíjasháztartás ennek a kétszeresét, 30-32 százalékát költi élelmiszerekre. A lakhatási kiadások arányszáma ugyanez – fűzte hozzá a közgazdász.