Szupercirok Afrikának

A nálunk oly táplálónak számító ételek, mint a kukorica, a repce, a napraforgó, Afrika száraz pusztáin nem teremnek meg. Ellentétben a cirokkal, amit mi itthon jobbára csak seprű formában ismerünk. A cirok termését – mely külsőre a kukoricához hasonló – Afrikában felőrlik, megsütik, és lepényként fogyasztják. Sok százmillió embernek ez lehet az egyetlen tápláléka.
A Pénzvidék műsorában Paul Anderson, az Iowai Egyetem professzora mutatta be, milyen fontos szerepet tölt be a cirok az afrikai országokban. Afrika legszárazabb részein azok a növények, melyeknek sok eső kell, nem teremnek meg. Nagyjából háromszázmillióan, akik e területeken élnek, teljesen a cirokfélékre vannak utalva.
Mint Anderson mondja, a cirok jól tűri a szárazságot. Ebből azonban az is adódik, hogy tápanyagokban igen szegény. Aki csak ezt eszi, nem visz be elegendő tápanyagot a szervezetébe. Így aztán bármennyit ehet belőle, mégis krónikusan alultáplált marad. Erre keresnek megoldást a kutatók a csúcstechnológia bevonásával.
A géntechnika alkalmazása létfontosságú lehet, mivel a cirokfajták nem elég változatosak ahhoz, hogy a tápértéküket a hagyományos nemesítési eljárásokkal a megfelelőre lehetne növelni. Harminc-negyven éve próbálkoznak különféle nemesítésekkel, és sikerült is valamelyes előrelépést tenni, de ez közel sem bizonyult elegendőnek. A géntechnológia segítségével már jelentős eredmények érhetők el. Így kevesebben fognak éhen halni, és egészségügyi problémákat is orvosolhatunk. Csökkenhet például a gyermekhalandóság, és mérsékelhetjük az alultápláltságból fakadó tanulási gondokat is. Megkönnyíthetjük az anyák sorsát, akik most nem képesek elegendő vasat bevinni a szervezetükbe. A megfelelő étkezés pedig az emberi ellenálló képességet is javítja. Aki helyesen táplálkozik, az a betegségekkel szemben is ellenállóbb – mondta el Anderson.
A génmódosított szupercirok elvileg nyolc-tíz éven belül bevetésre készen állhat. Az érintett államok egy része szívesen fogadja a génmódosított megoldást, más országok húzódoznak. Európa, így Magyarország is, példát mutathat. Anderson szavai szerint az afrikaiak véleményét jelentősen befolyásolja, hogy mit gondolnak erről Európában. Az, hogy Magyarország hogyan vélekedik a technológiáról és alkalmazásáról a termékekben, befolyásolhatja, hogy hogyan tekintenek majd rá Afrikában.
A szupercirok előállítását az Afrikai Termény Biotechnológiai Alapítvány finanszírozza. A szervezet alapításához Bill Gates amerikai szoftvermágnás, egyben a világ egyik leggazdagabb embere is több millió dollárral járult hozzá. A munka két éve kezdődött, és a kutatásfejlesztés várhatóan hét év múlva fejeződik be. Legkorábban ekkor kezdődhet a génmódosított cirok elterjesztése a fekete kontinensen. Anderson szerint ez lehet a legnagyobb kihívás.

Pénz vidék
A Szabad Föld és az m1 tévéadón futó Pénz vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy az adás legérdekesebb témái közül válogatva bemutat egy-egy riportot.