Negyvennyolc az ötszázból

Az ötszázakat az egy évvel korábbival azonos sorrendben a MOL, az Audi Hungária Kft., valamint a Nokia Komárom Kft. vezeti. A vállalkozások csaknem fele az iparban és az energiaszektorban ténykedik. Minden negyedik cég a nagykereskedelemben jegyzi magát. Mezőgazdasági főtevékenysége csupán öt élvállalatnak van (zárójelben a helyezésük): Hunland-Trade Kft. (223.), Bóly Zrt. (305.), Syngenta Seeds Kft. (366.), Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. (382.), Baromfi-Coop Kft. (404.).
Az öt fő nemzetgazdasági ágazatból érdemes kissé elidőzni az élelmiszer- és dohányipar, valamint a mezőgazdaság 48 vállalkozást számláló csoportjánál. A négy dohányipari cég fele – a két nagyobbik – időközben megszűnt, illetve továbbállt. Az élelmiszeripar 2006-ban gyakorlatilag egy helyben topogott. Az idetartozó 39 feldolgozó egyharmadának csökkent az árbevétele. A látványos előretörések magyarázata többnyire a magyar tulajdonosi összeolvadás. Erre példa a dél-magyarországi élelmiszer-gazdaságot mindinkább uraló, Csányi Sándor bankár nevével fémjelzett Pick Szeged Zrt. (a pécsi Délhússal egyesült) vagy a szegedi és a pécsi tejipari cégek Sole„Mizo néven való egybekelése. A magyar termelői tulajdonban lévő Alföldi Tej Kft. pedig a felszámolt Parmalat Hungária Rt. vagyonának megvásárlása révén ugrott az előkelő 159. helyre. A fogyatkozó hazai cukoriparból az Eastern Sugar Zrt. a 2005. évi 234. helyéről a 2006-os listán visszaesett a 298.-ra. A 2007-es rangsorból bizonyosan hiányzik majd, hiszen a kabai cég az EU cukoripari reformjának nagyvonalú pénzügyi támogatását kihasználva beszüntette magyarországi tevékenységét.
Ha az ötszázas toplistára került nagyokat az ország térképén szemléljük, akkor feltűnő a gazdaság egyre erősödő térbeni szakadása. A megyék kétharmadában nem települtek meg olyan húzócégek, amelyek az élénkülő nemzetközi piacokon ellensúlyozni tudnák a hazai stagnálást. Budapesten és a fővárost övező Pest megyén kívül a magyar gazdaság növekedése lényegében három megyén – Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron – áll vagy bukik.
A kevésbé fejlett régiók, vagyis Dél-Dunántúl, valamint Dél- és Észak-Alföld nagyvállalatai között alig akad olyan, amelyik az országosan dinamikus gazdasági ágak valamelyikében tevékenykedne. Különösen az Alföld él a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, végeredményben az időjárás függőségében. Viszont az egykori szocialista nehéziparát ért sokkból kezd magához térni Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Magyarországon a fejlettség színvonalát mutató nyugat-keleti lejtőn kívül létezik északról délnek ereszkedő gazdasági rézsű is.
Az országon belüli óriási gazdasági különbségeknek egyre több a kedvezőtlen társadalmi-szociális vetülete. Kérdés, javít-e ezen a jövőben az uniós támogatások szétterítésére hivatott Új Magyarország Fejlesztési Terv.