Biogázt ad a betontehén

A Makón élő Németh testvérpár régóta dolgozik a tollas szakmában. A közeli Klárafalván egy régi tehenészeti telepen fokozatosan létrehozták az ország második legnagyobb tollfeldolgozó üzemét. Csakhogy időközben a toll világpiacát is átrendezte a kínai áru.
A száztíz embernek munkát adó, döntően exportra dolgozó tollüzem is csak úgy maradhat talpon, ha minden lehetőséget megragadnak a költségek csökkentésére – érzékeltette helyzetüket Németh László ügyvezető. Minthogy Makó vidéke mezőgazdasági jellegű térség, ezért kézenfekvő volt az állati és növényi melléktermékek biogáztermeléssel való hasznosítása. Ráadásul ez olyan zöldenergia, ami hosszabb távon üzletileg is kedvező lehet.
Hogy a sokféle megújuló energia közül miért éppen a biogázra esett a választásuk, arra Németh László szemléletes hasonlattal felel. A gázkészítéskor lényegében hasonló biológiai folyamat játszódik le, mint a tehenek bendőjében. Csakhogy a biogáz előállítására szolgáló „betontehenekben” a baktériumok zárt és szabályozott helyen, fermentorokban dolgoznak. Itt a növények, valamint a szarvasmarha- és a sertéstelepek hígtrágyájának keverékéből gáz, hő és trágyázásra alkalmas szerves maradék keletkezik.
A biometánt gázmotor segítségével elektromos árammá alakítják, és az országos hálózatba táplálják. Az erjesztéskor keletkező úgynevezett hulladék hő egy részét a tollüzemben hasznosítják, de a feleslegből jutna még számos más, meleg vizet igénylő üzemnek is. Tárgyaltak a környékbeli kertészekkel is, csakhogy nekik éppen azokban a hűvös időszakokban kellene a meleg fóliáik fűtésére, amikor kevesebb keletkezik belőle.
Németh László szerint Magyarországon a megújuló energiafélék, közöttük a biogázból nyert villanyáram országos hálózatba juttatása nincs a helyén kezelve. A gázból nyert áramért kilowattonként a nyugat-európainak durván a felét, 26 forintot fizet nekik a szolgáltató. A valóságban még ennyit sem, mert az időjárás és egyéb tényezők miatt nem képesek programozottan áramot szállítani, s az eltérések miatt levonásokkal sújtják őket. Ezért sem célszerű egy-egy település áramellátását kizárólag saját biogázerőművére bízni – válaszolta az önellátást tudakoló felvetésemre.
A Csanád Kht. szerény teljesítményű kísérleti üzemét tavaly adták át. Az 560 millió forintos beruházási költséget 65 százalékban támogatta egy kistérségi energiaoptimalizálási pályázat. A szerződésben kikötötték, hogy a létesítménynek az üzemszerű termelés mellett a köz hasznát is szolgálnia kell. A kísérleti fermentorokban (erjesztőtartályokban) a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei a legjobb gázkihozatallal járó baktériumtápláló keverékek összetételét vizsgálják. A modellüzem iránt érdeklődnek a határhoz közeli román és szerb állattartó vállalkozások is.
Az új létesítmény megtérülését 15-20 évre teszik. A tulajdonos-ügyvezetőt idézve jelenleg a saját energia haszna inkább a tollüzemüknél megspórolt sűrű fillérekben jelentkezik. Mindenesetre bíznak a zöldenergia kedvezőbb hazai megítélésében. Az Európát több mint felerészben, hazánkat pedig háromnegyed részben függőségben tartó energiacsapda előbb-utóbb kikényszeríti a változásokat.