Dupla termés, szimpla haszon

Gőgös Zoltán államtitkár az FVM-ben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az őszi és a tavaszi kalászosokból, valamint a repcéből és magborsóból összesen 8,6 millió tonnát takarítottak be. A becslések szerint napraforgóból legalább egymillió, kukoricából pedig minimum nyolcmillió tonna termés várható. A csaknem 18 millió tonnányi szemes terméssel 2008 várhatóan rekordév lehet. Emlékeztetőül: tavaly a rendkívüli szárazság miatt 9,6 millió tonna volt az öszszes termés. Egyik évben fele, a másikban duplája: a hatalmas ingadozás mutatja, mennyire az égiek kezében van a mezőgazdaság.
Búzából valamivel több mint 1,1 millió hektáron átlagosan öt tonna termett, ami a 2004. évi 5,1 tonna után a rendszerváltás utáni második legjobb termés. Már ami a hozamokat illeti, mert a kenyérgabona minősége elmaradt a szokványostól. Az élelmiszer-ipari célra alkalmas búza jellemzően 75 százalékos aránya most hatvan százalék körülire csökkent. Élesen elválik a déli és az északi megyék termésminősége, ami az árakban is megnyilvánul. Tiszaföldvár környékén például tonnánként 40 ezer forint körüli a termény ára, míg egy borsodi gazdálkodó az aratás után mindössze 25 ezer forintért adott túl a csupán takarmányozásra alkalmas búzáján.
Sokan eltaktikázták magukat – jegyezte meg az államtitkár. A már érett, de még átszellőztetésre vagy néhány százaléknyi vízelvonásra szoruló, 16-17 százalékos víztartalmú búzáik szárítását a napsütésre bízták, ezért nem fogtak hozzá az aratásához. Aztán jött az esős időszak, amikor nemhogy száradtak volna a szemek, hanem megbetegedtek.
Az Európai Unió búzatermése várhatóan 141 millió tonna lesz az idén, ami húszmillió tonnával több a tavalyinál, de uniószerte minőségi gondokkal küzdenek. A nagy búzatermelőnek számító közösségen kívüli Ukrajnában a termés negyede lett étkezési minőségű. Mindezek azt sejtetik, hogy ősszel a jelenleginél magasabb ára lesz a kenyérgabonának. A hazai étkezési búzából várhatóan 1,5 millió tonna jut kivitelre. Az erős forint mindenesetre nem kedvez az exportnak.
A magyar mezőgazdaság jelenlegi termelői köre – mintegy 196 ezer vállalkozás –, úgy tűnik, visszatalál a reményt keltő termelési pályára. Az FVM a mostani regisztrált termelők helyzetét szeretné stabilizálni, ezért is tartják fontosnak az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) jövő évtől való bevezetését – hangoztatta Gőgös Zoltán. Az EU Bizottságának augusztus 1-jei jogvesztő határidővel bejelentették a magyar áttérési szándékot. A parlamenti döntés azonban még hátra van, arra várhatóan októberben kerül sor. Ha az Országgyűlés elutasítja a jogszabályt, akkor Magyarország nem tér át 2009-től az SPS-re.
Magyarország agrárkivitelében változatlanul a nyerstermékek dominálnak. Feldolgozás nélkül nagy gondot okoz a 14-16 millió tonna termés kezelése, ezért is biztató, hogy a közelmúltban 56 milliárd forint értékű élelmiszer-ipari feldolgozóipari létesítményre érkezett be pályázat. Még augusztusban rendeletet alkotnak a termelők bioüzemanyag-előállítási, illetve az alapfeldolgozásnak számító olajprés-létesítési beruházásainak támogatására. Ezek melléktermékeit az állattartók hasznosíthatják. Az idén termett 660 ezer tonna repce felét például magként viszik ki az országból, nem pedig feldolgozva, ami hosszabb távon tarthatatlan.