Osztatlan közösnek túrós a háta

Az ügyben az év vége előtt nem várható döntés. Ha ez kedvezőtlen lenne, hazánk az unió bíróságához fordul jogorvoslatért. Az EU-val tárgyaló magyar fél, az agrártárca eddig magabiztosan reagált azokra a főként ellenzéki bírálatokra, melyek szerint a kormány a gazdálkodókkal akar megfizettetni csaknem tízmilliárd forintnyi hibásan igényelt támogatást.
Ebben vannak pontatlanságok. Egyrészt nem 10, hanem (250 forintos euróárfolyammal számolva) „csak” 8,75 milliárd forint – mintegy 35 millió euró – visszafizetésére kötelezné a magyar államot az Európai Bizottság. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy fizetni kell, s egyébként is Brüsszel nem a gazdáktól szokta követelni a pénzt, hanem az adott országtól. Ha fizetni is kellene, azt az államkassza állja majd, nem pedig az esetlegesen hibás támogatásigénylésen ért gazdálkodó.
Már csak azért sem lehet a gazdákat felelőssé tenni, mert tényleg nem tehetnek a dologról. Brüsszel megítélése szerint a magyar parcellaazonosító rendszer hiányosan működik, a műholdas térképek és a támogatásba ténylegesen bevont területek nem egyeznek. Az uniós szakértők a 2004–2005-ben kifizetett területalapú szubvenciók utóellenőrzése során tették ezt a megállapítást, s ez év májusában levélben tájékoztatták a magyar hatóságokat. Az EU-ban egyébként gyakran előfordul, hogy a bizottság és a tagok nyilvántartása között eltérés van.
Hazánk július 2-án megfellebbezte az előzetes döntést. Így egy független szakértőkből álló testületnek kell majd igazságot hirdetni a vitában, ami – emlékeztettek a BruxInfo brüsszeli forrásai – Budapest számára kedvező eredménnyel is végződhet. Ha nem, akkor az Európai Bírósághoz fordulunk.
Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a pénzek nem rendeltetésszerű elköltése önmagában még nem jelenti azt, hogy csalásról lenne szó. „Arról van szó, hogy a magyar számítógépes rendszerben tárolt adatok nem esnek egybe a műholdas felvételekkel” – tette hozzá egy illetékes. A bizottság ilyen esetekben a szóban forgó államtól követeli vissza a pénzt, ezért a gazdákat nem kell, hogy szükségszerűen érintse a szankció.
– Az agrártárca nem követett el mulasztást – jelentette ki Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Szerinte az a gond, hogy az EU-ban gazdablokk alapján hívják le a támogatásokat, de mivel nálunk a földterületek egy része osztatlan közös tulajdonban van, ez nem volt lehetséges.
A minisztérium azt ajánlotta, hogy az azonosítás alapja legyen a fizikai lehatárolás. Fizikai lehatárolás például egy vasútvonal, egy út, egy erdősáv, és ezen belül vannak a parcellák. „Az Európai Unió auditorai, miután Európában sehol nincs osztatlan közös tulajdon rajtunk kívül, nem igazán értik, hogy van az, hogy mi egy egységes táblán belül egy táblára jelölünk rá fizikai azonosításokat, és csak azt nézzük, hogy a tábla ne lépje túl annak a méretnek a paramétereit. Az uniónak ez a problémája, és nem értik, hogy mi miért ezt csináltuk, miért nem azt mondtuk, hogy ez a termelő, neki ezek a fizikai blokkjai” – magyarázta Gőgös Zoltán.
Az eddig is sok problémát, kellemetlenséget okozó osztatlan közös földterületek lám újabb kellemetlenség forrásai. Az évekkel ezelőtt beígért nevesítésből, szétmérésből, földhivatali bejegyzésből nem lett semmi, pedig azt még 2002 előtt megkezdték az illetékesek. Csakhogy a programra szánt pénz időközben megcsappant, s ma is még legalább egymillió hektárnyi közös tulajdonban lévő termőterület van. Ezekben a táblákban nem lehet tudni, hogy a tulajdonosoknak – van, ahol akár 100-150 fő is résztulajdonnal bír – pontosan hol is van a földjük. E területek nagy részét valaki, vagy valamely társaság bérli, és gazdálkodván rajta uniós támogatást igényel.
Az ügy komoly, ezért nem véletlen, hogy erre a hétre – lapzártánk utánra – az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke, Font Sándor összehívta a szakértőket.