Szervezkednek a fiatal gazdák

Miközben a nyugat-európai államokban háborítatlanul fejlődhettek (vagy tönkrementek) a családi gazdaságok, addig itt, Közép-Európában a nagypolitika kemény beavatkozása fél évszázadnyira megakasztotta a birtok és a vele járó szakmai tudás apáról fiúra való öröklődését. A csaknem kétgenerációnyi idő elég volt a szerves fejlődés tökéletes megszakításához. Ebből is adódik, hogy a jelenlegi fiatal gazdák itteni gondjai egészen mások, mint nyugati társaiké.
Ezt felismerve az ezredforduló táján alakult Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – nevük angol nyelvű kezdőbetűivel rövidítve –, az AGRYA tavaly hozzálátott a Közép-európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) szervezéséhez. A regionális kezdeményezéshez – a lengyel, a cseh, a szlovén és a magyar tagok mellé – nemrég csatlakozott a közelmúltban létrehozott Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetsége is – jelentette be az FVM-ben tartott sajtótájékoztatón Mikula Lajos, az AGRYA elnöke.
A CERYC indításához és működéséhez a magyar kormány ötéves időtartamra, évenként csökkenő mértékű támogatást nyújt. Gőgös Zoltán, a szakminisztérium államtitkára szerint nem vitáktól mentes, de jó az együttműködésük a fiatalokkal. Annál is inkább szükség van erre, mert az Európa-szerte jellemző elöregedés miatt hazánk mezőgazdaságában is sürgető a generációváltás. Az induló gazdák támogatása iránti élénk érdeklődést jellemzi, hogy a 18 milliárd forintos keretet hétmilliárddal igényelték túl. Ugyanakkor az EU gazdaságátadást ösztönző – az idősödő gazdáknak bizonyos életjáradékot folyósító – támogatását az államtitkár szerint nem Magyarországra találták ki, ezért sem aratott sikert.
Pém Bálint, a szlovák fiatal gazdaszervezet vezetője úgy véli, hogy a CERYC által biztosított szervezett fellépést náluk különösen a földhöz jutás nehézségei indokolják. Szlovákiában – a magyar szabályozással ellentétben – gazdasági társaságok is vásárolhatnak termőföldet. Leginkább a tőkeerős dán gazdák terjeszkednek, ami a jobb földek árát hektáronként egymillió forint fölé emelte. A fiatal szlovák gazdálkodók ezt XXI. századi kolonizációként, gyarmatosításként élik meg. (Zárójelben, de idekívánkozik: a külföldiek földszerzését 2011-ig tiltó uniós moratórium következtében részben Magyarországon is lezajlott már ez a folyamat, csakhogy búvópatakszerűen – a tagállami polgárok földvásárlásának utat nyitó határidőt követően „ugrásra kész” zsebszerződések formájában.)