Anyánként másfél bárány

Lealacsonyító rangjához hasonlatos a gyapjú ára is, hiszen a bevétel alig fedezi a nyírás költségeit. Akik hisznek az uniós juhtenyésztés jövőjében, azok a hajdan sokhasznúnak tartott állatfaj két fő termékében, a húsban és a tejben vélik megtalálni a kiutat. Legalábbis ez derült ki a debreceni Farmer Expo mezőgazdasági vásáron rendezett nemzetközi juhtenyésztési konferencián.
Az egymilliós körüli magyar juhállomány esélyeit Kukovics Sándor, az Állattenyésztési Kutatóintézet szakértője állította uniós tükör elé. Miután a hazánkban nevelkedett bárányok zöme az olasz fogyasztók asztalára kerül, nálunk a fő termék természetesen a hús. A súlygyarapodással nincs probléma, viszont a húsformákról ez már nem mondható el, a hasznosult szaporulatról meg a legkevésbé. Pillanatnyilag ez jóval alacsonyabb a nyereséges termeléshez szükséges, anyánkénti másfél báránynál.
„Érthetők” hát a jövedelmezőségi gondok. Különösen, ha tudjuk, hogy a hazai juhászatoknak csupán öt-nyolc százaléka feji az anyabirkákat. A juhászok arra hivatkoznak, hogy nem éri meg nekik. Hogy miért nem, annak okai sokrétűek, ám akárhonnan nézzük, legvégül a szervezetlenségnél lyukadunk ki.
A merő tévedésből igénytelennek tartott birkák apró fogaikkal valósággal nyírják a füvet. Magyarországon csaknem 1,3 millió hektár gyepet tartanak nyilván, s ennek a területnek csupán a felét hasznosítjuk. A legelőkön és a kaszálókon felüli gyepek is a természet részei, csakhogy gyomtenger díszlik rajtuk. Ez pedig melegágya a már-már embermilliókat kínzó allergiának. Kukovics Sándor szerint a gyógyszerre költött pénzt inkább környezetvédő juhászatokra kellene fordítani. Ez lenne a nyájak új, XXI. századi hasznosítási módja. Ha a feltételes mód nem volna…
A konferencián előadást tartottak a keleti konkurens Románia és a nyugati vetélytárs Spanyolország képviselői is. Romániában egyelőre elaprózódott az állomány. Ám nincs messze az idő, amikor a több száz birkát számláló falkák – milliókká összegződve – ontják majd a versenyképes árut. Spanyolország pedig Európa egyik legnagyobb juhtejtermelője. De nem hagyományos fajtáikkal, hanem Izraelből hozott és szaporított speciális tejtermelő fajtákkal döntögetik a rekordokat. Ott sem gond nélküli az élet, hiszen az utóbbi fél évtizedben – az egységes farmtámogatás bevezetése óta – csaknem harmadával kevesebbet mutat a spanyol birkastatisztika. Lengyelország ennél is nagyobb negatív csúcsot produkált. Két évtized alatt ötmillióról háromszázezer egyedre zsugorodott össze az ágazat. A magyarázat egyszerű: a lengyel testvérek magukra hagyták a juhtartókat